Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
2829 Innentől kezdve a fizetés - államtitkár úr talán vagy valamelyik kormánypárti vezérszónok ezzel dicsekedett, hogy megszűnik a szenioritás a közigazgatásban. Magyarán szólva innentől kezdve nem az történik, hogy aki tapasztalatot szerez, előrelép, annak majd javul a fizetése, hanem az történik, hogy akinek az értékelési rendszerben a politikus főnökei jó magas osztályzatokat adnak, na, majd az kap magas fizetést. (14.20) Az egész közigazgatási bérrendszer lényege éppen az volt, hogy csak a munkavégzéstől és a munkateljesítménytől függjön a bérezés, ehelyett önök egy oly an bérezést vezetnek be, amelyik kegyként osztja a magasabb bért. Nagyon nem látjuk azt, hogy mik azok a teljesítményösztönző módszerek és teljesítményértékelési módszerek, amelyek politikailag független döntést tennének lehetővé, különösen azok miatt az e lemek miatt, amelyeket Harangozó képviselő úr említett, amelyek lényegében a politika kiszolgáltatottjává teszik a köztisztviselőket. Más oldalról itt vannak a munkaidővel kapcsolatos problémák, ezt most már hosszabban nem elemezném. Egyszerűen nevetséges, hogy önök dicsekszenek a javaslat családbarát elemeivel, de közben egy olyan munkaidőrendszert vezetnek be, ami nemhogy nem családbarát, de egy XXI. századi országban egyszerűen elfogadhatatlan nemcsak a közszférában, hanem bárhol. Az a munkarend, amit ön ök javasolnak, egy kizsákmányoló munkarend, aminek a lényege az, hogy ki lehessen facsarni a köztisztviselőket, minden módon ki lehessen őket használni, és mint később látjuk a javaslatban, utána majd el lehessen dobni őket, mint a használt rongyot. Ez az önök közigazgatási filozófiája, így gondoskodnak önök a köz szolgáiról. Az aztán már csak egy apróság ehhez képest, hogy a helyettesítést betiltják, ami persze nem azt jelenti, hogy nem lesz helyettesítés, merthogy el fogják végeztetni a munkát a köztisztv iselőkkel, hanem azt jelenti, hogy a helyettesítésért nem fognak pénzt kapni. Ezt a gyakorlatot is kipróbálták már az oktatásban, ugyanezen a módon ott is többletpénz, túlórapénz nélkül kötelezik helyettesítésre a pedagógusokat. Ez vár a kormánytisztviselő kre is innentől kezdve. A legnagyobb problémák abban a körben vannak ezen túl, hogy innen kezdve gyakorlatilag bárkit bármikor el lehet küldeni a közigazgatóságból, amikor önök így gondolják. Az egyik legfontosabb garanciája a közigazgatás szakszerű működé sének a pártatlanság kötelező előírásán kívül az, amit önök szintén törölnek, hogy a köztisztviselők munkaköre bizonyos értelemben védett, őket nem lehet vagy nem lehetett önkényesen elbocsátani a közszolgálatból. Ezt önök már 2010ben megváltoztatták egyé bként, de most következetesen továbbviszik ezt az elvet; teljesen nyilvánvalóan lényegében a munkáltatóra bízzák, aki pedig egyébként, ha teljesen általánosságban vesszük, ebben a törvényjavaslatban mindig a kormány, ebből a szempontból legalább őszinték. Fel sem merül az, hogy valakinek egyébként a saját szervezetéhez, a saját szakmájához, szakterületéhez kellene valamilyen módon hűségesnek lennie, csak a kormányhoz és az ő fejéhez való hűség számít. De mondom, ezt bele is írják a törvénybe, ez egy szép, ő szinte momentum. Szóval, ha a kormánytisztviselő nem felel meg ezeknek a magas kormányzati elvárásoknak, akkor lényegében korlátlanul, bármilyen módon ki lehet rúgni, jogorvoslatra, védelemre csak az egyébként önök által éppen most felállítandó és szintén kormányérdekeket szolgáló közigazgatási bíróságon van módja. Na, nézzünk még egykét gyöngyszemet! Például a javaslat 67. §a lehetővé teszi azt, hogy a köztisztviselő személyiségi jogait korlátozni lehessen, amennyiben az a közszolgálat rendeltetésével kö zvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Na, és ki fogja eldönteni azt, hogy szükségese vagy arányos? Megmondom, drága képviselőtársaim: természetesen ugyanez a kormány, majd a kormány elmondja, hogy a köztisztviselő v agy a kormánytisztviselő személyiségi jogait hogyan lehet korlátozni, majd elmondja, hogy ez mikor arányos meg szükséges, és ha nem tetszik, akkor lehet menni Patyi úrhoz panaszra. Végül hadd említsek meg még két nagyon fontos elemet! Ott, ahol lett volna mód és ok korrigálni - visszatérünk ahhoz, hogy egységes, legalább látszólag egységes közszolgálat legyen.
