Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2826 indoklásában pedig kimondják, hogy a kormánytisztviselőket szoros engedelmességi kötelezettség terheli, az átlagosnál súlyosabb fegyelmi és kártérítési felelősséggel. Nagyjából e z az egy mondat, ami őszinte és elmondja azt, hogy valójában milyen szándékkal hozták be ezt a törvényt a parlament elé. Az egyes intézménytípusokban a beosztások alapján széles skálán mozognak majd a bérek. A minisztériumokban a legalacsonyabb kategóriába n lévő kormánytanácsosok legalább 250 ezer forintot vihetnek haza, a közigazgatási államtitkár pedig 1,9 millió forintot. Ez is sokat elmond önökről is, a hozzáállásukról is. A kormányzati főhivatalokban, a központi hivatalokban 200 ezer forint a lista alj a, és 1 millió 300 ezer forint havonta a teteje. Ezt is majd nyilván a vezető el fogja dönteni, hogy ki melyikre érdemes. Érdemtelenségre hivatkozva, ahogy mondtam, el lehet majd bocsátani bárkit. A közszolgálati tisztségviselőkre vonatkozó jogszabályokból a pártatlanság követelménye kikerül. Számos szigorú etikai és jogi előírás vonatkozik majd az érintettekre, így például érdemtelenség miatt el lehet bocsátani azt, aki „a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalk oztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja”. Nem tudom, államtitkár úr segítsen már, ha véletlenül elmennének kinyilvánítani a véleményüket arról, hogy nem elég a fizetésük, vagy egyébként tar thatatlan egy politikai vagy közigazgatási vezető hatalommal való visszaélése, az vajon a jó hírnevét csorbítjae az igazgatási szervnek, és akkor a hivatalnokot ki lehete rúgni vagy nem. Ebben az eljárásban, csak hogy korrekt fideszes eljárás legyen, a h ivatalnokot meg sem kell hallgatni kirúgása előtt. Idézem szintén: „ha az eset összes körülményeiből következően az a közszolgálati igazgatási szervtől nem várható el” - hogy ez mit jelent, nyilvánvalóan a közigazgatási szerv vezetője majd maga eldönti két kávé között. Kimaradt viszont a közszolgálati tisztségviselőkről szóló, a jövőben már csak az önkormányzatok munkatársaira vonatkozó törvény hasonló mondatából ez a rész, hogy a tisztviselő, idézem: „nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olya n magatartást, amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné”. Magyarul, önök szerint a jövőben folytathat, sőt folytasson pártatlan és befolyásolástól nem mentes tevékenységet a köztisztviselő. Vagy mondják már meg, államtitkár úr, hogy kit zavart ez a mondat, és a jogalkotó pontosan milyen céllal veszi ki a törvény szövegéből pont ezt a mondatot, hogy pártatlan és befolyásolástól mentes tevékenységet veszélyeztetni nem szabad a jövőben. Illetve miért veszik ezt ki és akkor miért lesz sz abad? Ha a kormánytisztviselő bármely okból távozik a kormányszolgálatból, annak legföljebb két évre megtilthatják, hogy abban az ágazatban működő cégnél helyezkedjen el. Sőt, a kormányzati jogviszonyban szerzett információkat ezen túl sem használhatja fel üzleti célra. Kérdés persze, hogyan lehet ezt értelmezni és ellenőrizni. (14.10) A szakszervezetek véleménye szerint a kormánymegbízottak kivételével minden más kormányhivatali dolgozóra nézve hátrányos, a jelenlegihez képest semmilyen jövőképet nem biz tosít a ’16os illetménytáblát változatlanul hagyó törvényjavaslat. Így az illetményeknek a 145 ezer, 160, illetve 180 ezer forintos alsó határa megmarad. Kifogásolják azt a részt is, ami a létszámgazdálkodásról, annak teljes központosításáról szól, ugyani s azokat a pozíciókat, amelyek hat hónapig betöltetlenek maradnak, egyszerűen el fogja venni a kormányzat, és más helyre fogja átcsoportosítani. Ez nem lenne bölcs döntés a jelen helyzetben, államtitkár úr, önök tudják a legjobban, hogy ezeknek a státuszok nak a jó része nem szándékosan nincs betöltve, hanem egyszerűen képtelenség feltölteni ezeket a helyeket, mert speciális tudást igényelnek például, vagy a rendkívül alacsony illetmény miatt egyszerűen nem találnak rá jelentkezőt. Ettől még ez nem jelenti a zt, hogy ezt a feladatot az államigazgatáson belül ne kéne ellátni. Az sem látszik megalapozottnak, hogy szervenként alaplétszámot határozzanak meg, amelyet kérésre ki lehet egészíteni központi állásállományból, ezt viszont bármikor visszavehetik. Mindez a
