Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
2817 maradt örökül 2010ben az Orbánkormánynak. Ezen mi több lépésben próbáltunk és próbálunk változtatni. Először is, ez fontos, zárójelben hadd tegyem ide: csökkent a politikusok száma az Országgyűlésben és a helyi önkormányzatok szintjén is, m ásrészt vissza kellett építeni az állampolgárokkal szembeni bizalmat. Hadd mondjak egy klasszikus esetet! Klasszikus eset, amikor az ügyfelek bemennek egy hivatalba ügyet intézni, ahol a hatóságok olyan adatot kérnek tőlük, amely egy másik hivatalnak rende lkezésre áll. Tehát valójában ebben a logikában az ügyfelek nem az ügyeik elintézését várhatják a hatóságtól, hanem a hatóságok egymás közötti kommunikációjában kell hogy ügyfélként mediáljanak. Ennél lehangolóbb rendszert nem nagyon tudok elképzelni. Ezér t hoztuk létre a kormányhivatalokat, amelyek egységesen a területi közigazgatás minden ágát felügyelik, és ezért hoztuk létre a járási hivatalokat és a kormányablakokat is. Ma már több mint 300 kormányablak van, amely alkalmas arra, egy front officet jele nt, tehát alkalmas arra, hogy egyablakos ügyintézés keretében találkozzanak az állammal az állampolgárok, és egyébként a hatóságok közötti mögöttes kommunikációt az egységes szervezetrendszer biztosítja. Ezen túlmenően a közigazgatás személyi állományát is szeretnénk és folyamatosan újítottuk meg. Az adatokból már az látszik, hogy 2010 után megkezdődött egy fiatalítás. Magasan képzett fiatal munkaerő áramlott be a rendszerbe, akik új szemléletet hoztak. Kicsit hadd beszéljek haza, ez a terület is hozzám tar tozik: erről szól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása is, annak megerősítése is, amelynek legfontosabb feladata a minőségi utánpótlásbázis biztosítása, és a közigazgatási ösztöndíjprogram is ezt a célt szolgálná, amelynek szintén a közeljövőben vag y azt tudom mondani, a jelenben szeretnénk új lendületet adni. Ez a törvényjavaslat egy régi adósságot törleszt. Januártól átlagosan 30 százalékkal nő a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére. Ennek a béremelésnek az előfeltétele a magya r gazdaság évek óta tartó jó teljesítménye. Ahogy említettem, a tavalyi évben is 4 százalék fölötti gazdasági növekedést tapasztaltunk. Az idei évre vonatkozó kilátások pedig még jobbak, és azt reméljük, hogy a jövő évre vonatkozóan is hasonlóan kedvező ma krogazdasági adatokkal számolhatunk. Ez a jó reálgazdasági teljesítmény pedig elhozta a béremelések időszakát is. 2010 óta a magánszférában 36 százalékkal nőttek a reálbérek, a minimálbér 88 százalékkal, a szakmunkásminimálbér pedig 50 százalékkal lett ma gasabb. Ahhoz, hogy az állami versenyképesség, az állam versenyképessége egyáltalán megmaradjon, illetőleg növekedjen, és hatékony közigazgatást tudjunk működtetni, ezekből a számokból egyértelműen látszik, hogy egy bérrendezésre szükség van. Ez a bérrende zés 2016ban és 2017ben megtörtént a területi közigazgatásban, tehát a járási hivatalokban és a kormányhivatalokban, ahol átlagosan szintén 30 százalékkal emelkedtek a fizetések. A központi közigazgatásban azonban 2008 óta nem volt emelés, tehát a központ i közigazgatásban dolgozók utolsó élménye az, hogy a BajnaiGyurcsánykormány elveszi a 13. havi bérüket. Azt gondoljuk, hogy 2018ban az ország gazdasági teljesítőképessége és a magyar állampolgárok, a magyarok teljesítménye lehetővé teszi azt, hogy itt, ezen a területen, ezen állampolgárok vonatkozásában is bekövetkezhessen a béremelés. Ezenkívül a törvényjavaslat a kormány családbarát politikáját is visszatükrözni kívánja. Külön fejezet tartalmazza a családbarát intézkedéseket. Változtatnánk a családosok munkavégzési rendjén, a pótszabadságok rendszerén, a felmondási időn, valamint többletjuttatásokat is bevezetnénk. Ennek az a célja, hogy a központi közigazgatás és a kormányzati igazgatás jó példát mutasson a munkáltatóknak. A családbarát kormányzati iga zgatási törvényjavaslatban ennek megfelelően - ahogy említettem - kiemelt figyelmet kapnak a családos munkavállalók. Lehetőséget adnánk a rugalmas munkavégzésre, részmunkára, tömbösített munkavégzésre, távmunkára. Az elképzelések szerint ezzel összefüggésb en a pótszabadságok mértéke is emelkedik. A gyermek születése után járó apaszabadság is például - csak hogy egy példát említsek - ötről nyolc napra emelkedik, ráadásul a központi közigazgatásban dolgozó nagyszülőket is pótszabadság illeti meg. Ők öt napra lennének jogosultak. Az első házasok öt nap pótszabadságot kapnának. Azt hiszem, ez is egy előremutató
