Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A 2021. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2796 Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (11.50) ELNÖK: Köszönöm szépen, Orbán Balázs államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Héjj Dávid képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napjaink rohamosan fejlődő világában a társadalomban végbemenő folyamatok, valamint az ezzel párhuzamosan zajló válto zások egyre gyorsabban és egyre intenzívebben történnek. Magyarország és a világ változásának megértéséhez szükséges, hogy megbízható, időszerű és részletes adatokra támaszkodó kutatások, elemzések álljanak rendelkezésünkre. Ezt a célt is szem előtt tartva , közel másfél évszázados gyakorlatot követve 2021ben népszámlálásra kerül sor hazánkban, amellyel az állam célja, hogy komplex, átfogó és pontos mutatókra alapozott képet kapjon a magyar társadalom aktuális helyzetéről. A kutatás eredményeként kapott sta tisztikák nélkülözhetetlenek a kormányzati döntések előkészítése során, továbbá az államigazgatás mellett a gazdasági szereplők, a tudományos és oktatási műhelyek számára is kiemelt jelentőséggel bírnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország lakosainak össz eírását célzó népszámlálást először II. József király rendelt el, amelyet 1784 és 1787 között hajtottak végre. Ezt követően csaknem száz esztendőt kellett várni arra, hogy a magyar állam vezetői felismerjék a népszámlálás intézményének fontosságát. Magyaro rszágon az első hivatalos statisztikai szolgálatot 1867ben alapította meg az akkori kormány a Földmívelés, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium keretében kialakított statisztikai szakosztály létrehozásával, amelynek - talán itt is érdemes megemlítenünk - első vezetője Keleti Károly volt. Az új szervezet az önállósuló magyar államnak a népesség és a lakásállomány összetételére vonatkozó adatigénye miatt jött és jöhetett létre. Egyik első feladata éppen az 1869. évi III. törvénycikk alapján az első népszám lálás, azaz egy, az ország egész területére kiterjedő, teljes körű összeírás megszervezése volt, amely - mint azóta minden magyarországi népszámlálás - magában foglalta a lakások számbavételét is. Az azóta eltelt, közel 150 évben tízévenként újra és újra m egalkotásra került az aktuális népszámlálást elrendelő törvény. A második, 1880ban végrehajtott összeírást már az 1871ben létrehozott önálló Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal szervezte. 150 évvel tehát az imént hivatkozott népszámlálást követő en, 2021ben lesz esedékes a következő, immáron 16. népszámlálás. Ekkor új, friss, egyedülálló adatforrás áll majd rendelkezésre, amely részletes képet nyújt a hazai népesség nagyságáról, annak nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottsági szintjéről, foglalkoztatottságáról és családi körülményeiről. Hangsúlyozandó - ahogy államtitkár úr is elmondta, és ahogy már én is korábban utaltam rá , hogy a népszámlálás nem kizárólag a Magyarországon életvitelszerűen élő személyekre te rjed majd ki, hanem az ország lakásállományának kivétel nélküli összeírására is, azaz a lakások jellemzőiről is részletes információval fogunk rendelkezni. Szeretnék röviden beszélni arról, hogy a népszámlálások eredményei miért is fontosak. A Központi Sta tisztikai Hivatalnál kezelendő adatbázis az állami irányítás számára nélkülözhetetlen, hiszen ezen adatok segítségével tud a kormányzat reális keretek között terveket készíteni és programokat kidolgozni. A gazdaságpolitikai, család- és népesedéspolitikai c élkitűzések kitűnően alapozhatóak a népszámlálásból megismert demográfiai mutatókra. A szociálpolitikai elképzelések a foglalkoztatottsági, iskolázottsági, egészségügyi, valamint a lakáshelyzetre vonatkozó adatok ismerete nélkül megtervezhetetlenek, sőt vé grehajthatatlanok lennének. Az országos, regionális vagy
