Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A 2021. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
2794 nemzetiségekkel, szociális helyzettel, foglalkozással, lakáspolitikával kapcsolatos szakpolitikáknak, de adatul szolgál tudományos kutatásokhoz, elemzésekhez és a helyi társadalom működésének megértéséhez is. A társadalmi f olyamatok rendkívül gyors változása azonban megköveteli azt is, hogy a népszámlálás is folyamatosan megújuljon. A népszámlás - összhangban a statisztikaiadatelőállítás modern követelményeivel - nem tekinthető már egy elszigetelt adatgyűjtésnek, amely tízé vente pillanatfelvételt ad a magyar társadalomról, hanem központi szerepet tölt be a statisztikai adatfelvételek integrált rendszerében, amelynek részei az egyéb cenzustípusú adatgyűjtések, a folyamatos, az évenkénti és a többévenként sorra kerülő statiszt ikai adatgyűjtések, valamint a statisztikai adatforrások között egyre fontosabb szerepet játszó úgynevezett adminisztratív adatforrások is. A népszámlálás ebben a rendszerben egy kiindulási, viszonyítási pontként szolgál. (11.40) Az elmúlt évek tapasztala tai azt mutatják számunkra, hogy az egyik legjelentősebb igény a részletes területi adatok folyamatos rendelkezésre állása, ezek biztosítása azonban elsősorban népszámlálással és a népszámlálás adatköreinek lehetséges továbbvezetésével történhet. Mindezek alapján a törvényjavaslattal elrendelni tervezett ’21. évi népszámlálás a hagyományos adatgyűjtés mellett fokozottan kívánja felhasználni a közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait, és a különböző adatforrásokból begyűjtött adatokat összegyűjtve, integrálva széles körű elemzési, döntéselőkészítési potenciált kíván biztosítani a következő évtizedben. Ez a gyakorlat egyébként követi a nemzetközi jogszabályokat és a többi európai uniós tagállam által alkalmazott megoldásokat is. A követ kező népszámlálás alkalmával az Európai Unió jelen pillanatban még 28 tagállama közül a tervek szerint 11 ország kizárólag az adminisztratív adatokon alapuló népszámlálást hajt végre a személyek azonosításával, és további 11 ország használ majd kérdőíves ö sszeírást, kiegészítendő a már rendelkezésre álló állami nyilvántartási adatbázisokat, név vagy egyéb személyazonosító adat megkérdezésével. Nyilvánvalóan nekünk is az a hosszú távú célunk, hogy majd azon országokhoz csatlakozzunk, amelyek kizárólag admini sztratív alapon hajtják végre a népszámlálást. Ki kell azt is emelni, hogy a közeljövőben megszületik az az európai uniós jogszabály, amelyik előírja a tagállamok számára a népszámlálási jellegű adatok évenkénti szolgáltatását, ez pedig kizárólag a rendelk ezésre álló állami nyilvántartások adatainak a felhasználásával biztosítható. Az adminisztratív adatok felhasználása egy első lépésnek tekinthető, a közvetlen adatgyűjtés ugyanakkor sajnos még nem váltható ki egy teljesen regiszteralapú népszámlálással, me rt a regiszterek jelenleg nem teljeskörűen fedik le a népszámlálási adatok körét, és a működő nyilvántartások még nem felelnek meg teljes mértékben a statisztikai célú feldolgozás követelményeinek. Ennek ellenére azonban a rendelkezésre álló adatok hozzájá rulnak a népszámláláskor felvett adatokkal való összevetésben a teljesebb lefedettség biztosításához, valamint a hiányzó adatok pótlásához. Mindezek mellett az, hogy az állami nyilvántartásban rendelkezésre álló adatokat is fel fogja a KSH használni, segít i az adatok gyorsabb feldolgozását, és a korábbi adatközlést is lehetővé teszi. Ráadásul ez egy költséghatékonyabb megoldásnak is bizonyul a klasszikus értelemben vett hagyományos népszámlálásnál. Ennek köszönhetjük azt, hogy a 2021. évi népszámlálás költs égei a tervek szerint nem fogják meghaladni a tíz évvel ezelőtti költségszintet. 2021ben tehát összeírásra kerülnek a már megszokott népszámlálási adatkörök. Ez a lakosság lakásviszonya, a demográfiai helyzet, családi összetétel, munkavégzés, gazdasági ak tivitás, egészségi állapot, nemzetiségi, vallási összetétel. Az adatszolgáltatás a különleges adatnak minősülő nemzetiségi, vallási és egészségügyi adatok kivételével kötelező lesz. Ki kell azt is emelni, hogy az adminisztratív adatok felhasználása, tehát az állami nyilvántartásokkal való összevezetés csak akkor lehetséges, ha az adatszolgáltatók által az összeíráskor megadott adatok egyértelműen összerendezhetők a nyilvántartásból származó
