Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
2790 nem c sak a devizahitellel érintett családoké. Amiről az előbb beszéltem önöknek, a diszkrecionális jövedelmi hányad pörgeti a gazdaságot a világon mindenhol, ez pörgeti a járműipart, az autóeladásokat, az építőipart, az ehhez kapcsolódó egyéb ágazatokat, a kere skedelmet, a szolgáltatóipart is ezen keresztül. Ha nincs diszkrecionális jövedelem, mert a középpolgári réteg olyan szinten eladósodott, mint Magyarországon, azért, mert az egyébként rendelkezésre álló jövedelmi hányadot a rezsiköltségen felül a bankokhoz hordják az emberek, akkor nem fog pörögni a magyar gazdaság, akkor nem fog talpára állni a saját tulajdonú gazdaságunk, akkor az lesz, mint amit most látunk: külföldi cégek jönnek ide, bérmunkát biztosítanak Magyarország részére, de tőkejövedelmet nem fog unk tudni realizálni, mert a hazai piacon nem tudnak megerősödni a vállalkozásaink. És erre az összefüggésre nekünk kötelességünk - akár ennek a témának a kapcsán is - rámutatni. Szintén kötelességünk, ellenzéki képviselőként kiváltképp, hogy kritikát foga lmazzunk meg a kormány munkájával szemben. Én ezt tettem meg, szakmai alapon kritizáltam, rámutattam arra, hogy mi az, amit a kormány szerintem rosszul vagy nem időben lépett meg, hogyan lehetett volna ezen a problémán segíteni, miért szállt el az árfolyam , milyen kormányzati totojázás vezetett ide, és nagyon fontos volt a javaslatok megtétele is. Hiszen előremutató javaslatot fogalmaztunk meg arra, hogy mi lehet a következő lépések forrása, amit itt egyébként Z. Kárpát Dániel megfogalmazott előttünk, példá ul a jegybanki nyereség eddiginél korrektebb módon történő elszámolása az állam, a tulajdonos felé. Itt ugyanis mi korábban azt fogalmaztuk meg, hogy az angol jegybank eredményelszámolási gyakorlatát kellene a magyar viszonyokra átültetni; amilyen nyereség képződik a jegybanknál, az fizesse be azonnal a költségvetésbe, és ne Matolcsy György zsebpénzeként funkcionáljanak azok a százmilliárd forintok, amelyek jelenleg a Magyar Nemzeti Banknál csapódnak le. (11.20) Ezt az állam pedig használja föl célszerűen , használja föl a devizahiteles családok megsegítésére, mert ez mindannyiunk érdeke. Érdekes volt, amit említett itt Mesterházy Attila az EBRDvel történő megállapodás megkötéséről. Ez gyakorlatilag egy paktum, amit a bankrendszerrel kötött meg a magyar ko rmány, és biztosított számára kiváltságokat. Hadd hívjam föl képviselőtársaim figyelmét arra, hogy mekkora volt a felháborodás, amikor kiderült az, hogy a szocialista kormányok a magyar energiaszektor privatizációjakor eszközarányos nyereséget garantáltak a befektetők részére, szembemenve a piaci folyamatokkal, tehát nem a vállalkozói tehetség és a hatékonyság volt az, ami mérvadó volt, hanem gyakorlatilag garantálták nekik azt, hogy olyan szintre emelhetik a magyar energiaárakat, amely biztosítja számukra az eszközarányos nyereséget. És most mit látunk, képviselőtársaim? A bankszektor, a hitelintézeti rendszer kivételezett helyzetbe került, de nemcsak a szocialista kormányok idején, hanem önöknél is. Milyen más vállalkozói szektort ismernek Magyarországon, milyen más üzleti szegmenst tudnak azonosítani, ahol garantálják azt, hogy a kormányzati intézkedések nem fognak teherként az adott ágazatra nehezedni. Ahol garantálják azt, hogy gyakorlatilag be van felülről betonozva a bankrendszer adózása, és csak csökk enhetnek a terhek, de semmiképpen nem növekedhetnek. Önök nem a magyar kis- és középvállalkozókkal kötöttek ilyen tartalmú megállapodást, hanem a hitelintézeti szektor szereplőivel, a bankokkal magukkal. És az, hogy ezt egy ellenzéki képviselő számonké ri önöktől, és ezt joggal teszi kritika tárgyává, szerintem a világ legérthetőbb dolga, hiszen azért erősen furcsa az, hogy miután a bankrendszer ilyen elképesztő válságot okozott Magyarországon, azután vele kötnek egy olyan különalkut, amelynek keretén be lül a bankrendszer kiváltságokat kap más gazdasági szektorokkal szemben.
