Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
2783 hitt nekünk. Nagyon sokszor ebben a Házban, ebben a teremben elmondtuk a kormány képviselőinek, hogy rendezni kellene ezt a kérdést, mert a svájci frank nemzetközi tartalékvaluta szerepbe fog kerülni a 2008as pénzügy i válságot követően. Ez be is következett, az árfolyama elszállt, ez egy előre borítékolható folyamat volt, és gyakorlatilag azzal a hiteltípussal, ami a lakosság hosszú távú jelzáloghiteleinek finanszírozását hivatott szolgálni, a devizahitel, ezzel egy o lyan hibás termék került a piacra, amit nem lett volna szabad ide bevezetni, és egy olyan kockázatot tettek a lakosság vállára, amit ő elviselni gyakorlatilag nem volt képes. Megjegyzem, amikor most a megmentendő emberekről és az eszközkezelő működéséről b eszélünk, ha megkérdezik önök, hogy hány ember kapott az akkori hitelintézeti törvény alapján megfelelő tájékoztatást arról, hogy milyen típusú kockázatokat kell ezzel a hitellel neki viselnie, akkor alig volt olyan ember, szinte nem is volt, aki egyáltalá n tisztában lehetett volna azzal, hogy kamatkockázatot is visel ezzel a hitellel, nem csak az árfolyamkockázatot viseli. Miről is beszélek, képviselőtársaim? Amikor a svájci frank árfolyama, a svájci jegybanki alapkamat 3 százalék körüli mértékű volt, akko r Magyarországon 910 százalékos hitelkamatot fizettek a devizaadósok. A Magyar Nemzeti Banknak még korábban készültek arra vonatkozó jelentései, amelyek összevetették az ugyanabban az időpontban svájci frankban denominált lengyelországi hiteleket a magyar országi hitelekkel, és egy jelentős, 67 százalékos kamatkülönbséget állapítottak meg. Ilyen módon tehát gyakorlatilag a magyar embereknek a kamatoldalon történő kifosztásához a teljes pénzügyi felügyeleti rendszer asszisztált. (10.50) A Pénzügyi Szervez etek Állami Felügyelete is, majd pedig amikor a makroprudenciális felügyelet a monetáris politikai felügyelettel egyesült a Magyar Nemzeti Bank ernyője alatt, akkor a Magyar Nemzeti Bank is ehhez a folyamathoz asszisztált. Nagyon sok magyar család nem kerü lt volna be a Nemzeti Eszközkezelőbe, nem kényszerült volna arra, hogy az eszközkezelő segítségét igénybe vegye akkor, ha 1. a kormány időben lépett volna, és még 2010ben jóval alacsonyabb árfolyam mellett megtörtént volna a forintosítás; 2. nem hagyták v olna azt, amit hagytak, hogy a bankok kényükkedvük, saját profitéhségük szerint megemeljék tetszőleges módon a hitelkamatokat; 3. ha nem hagyták volna azt, hogy ez a hibás termék Magyarországon éveken keresztül működhessen, majd pedig akkor, amikor rendez te a maga módján a kormány, részben legalábbis ezt a problémát, akkor folyamatosan rossz szakmai lépéseket tett. Pontosan elmondom önöknek, hogy mire gondolok. Amire itt Witzmann Mihály képviselő úr annyira büszke volt, mit is tett a kormány a végtörleszté s intézményével, képviselőtársaim. Hát, nem a legnagyobb bajban lévő családokon segített, hanem pont azokon, akik a bankoknak a legjobb adósai voltak. Mit csináltak ezzel önök a bankok szemszögéből nézve? Jelentősen lerontották a kereskedelmi bankok hitelp ortfóliójának minőségét, mert pont a legbiztosabban fizető ügyfeleket vették ki a hitelportfólióból, míg a bizonytalanok, akiknek körmére égett a devizahitel, és akiket megnyomorított ez az egész helyzet, tovább vergődhettek a hitelcsapdában, és az önök pá rtja egyáltalán nem foglalkozott ezekkel az emberekkel. Továbbmegyek: amire még itt büszke volt képviselőtársam, az az árfolyamgát intézménye, illetve az az átmeneti ötéves védelem, amit képes volt a kormány nyújtani. Mi is következett ebből, képviselőtárs am? Hát, az ön interpretációjából valami kimaradt. Egy elkülönített számlán kamatozik az az összeg, ami az aktuális árfolyam és az akkor rögzített árfolyam között van. Ettől nem megszabadultak a devizahitelesek, hanem kitolták ezt a problémát néhány évvel, és az egész országnak a nyakába esik ez az egész kérdés. Hát, itt nem történt érdemi lépés! Nem a rászorulókon segítettek, hanem pont a leggazdagabb családokat segítették meg, azokat, akik gyakorlatilag ki tudták fizetni a hiteleiket egy összegben. Nagyon sokan egyébként forinthitelre váltották a devizahiteleiket, így történt meg a végtörlesztés. Erre mondja azt a kormány, hogy kiszabadítottuk a
