Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2765 hogy Magyarország Kormánya rájött, hogy bizony az eszközkezelő konstrukciója pénzbe kerül. Rájöttek arra, hogy bizony itt van fenntartási költség, hát bizo ny éves szinten jó sok milliárd forintba kerül az, hogy ezt az áldásként előadott, máskor pedig nagyon cinikus módon bérlakásprogramként előadott konstrukciót fenn kell tartani. De ezzel a költséggel Magyarország Kormánya nem kíván számolni a jövőben. Tehá t meg kíván szabadulni a fenntartási költségektől, egyösszegű bevételre kíván szert tenni abból, hogy ezeket az ingatlanokat értékesíti, azt hazudja, hogy ehhez kedvezményt ad, pedig csak a befizetett nagyon nyomott bérleti díjakból felhalmozódott néhány t ízezer forintokról beszélünk, miközben az uzsoraárfolyam több százezer vagy akár millió forinttal feljebb tolja azt az árat, amiért visszaszerezheti az ember a saját tulajdonjogát. Negyedsorban árverésen kívánja értékesíteni azokat az ingatlanokat, amelyek et nem tudnak visszavásárolni, illetve piacképesek, tehát még egy egyszeri bevételre kíván szert tenni, s csak ötödsorban: a senkinek nem kellő ingatlantömeget kívánja visszacsoportosítani az önkormányzatok számára. Tehát ami költséggel jár, azt kiszórja a rendszerből, amiből bevételt lehet csinálni, abból jellemzően egyszeri bevételt teremt. Ez, hölgyeim és uraim, az Orbánféle megszorító csomag legújabb fejezete. Ahogy a lakáscélú előtakarékosság állami támogatási lábával 7072 milliárd forintot megspórol t a kormányzat, úgy itt is egyszeri bevételekre szert téve és a költséghányadot kiszórva megpróbálja elérni azt, hogy a következő években ne kelljen erre költenie. S ha mindez azzal jár együtt, államtitkár úr és képviselőtársaim, hogy az eszközkezelő nem f ogad újabb ügyfeleket, ha mindennek az a következménye, hogy azok a bajba került emberek, akik eddig, ha nem is megoldásként, de valamiféle átmeneti levegővételként tekintettek erre a konstrukcióra, és ez a konstrukció már nem fogadja őket, akkor mégis mir ől beszélünk. Milyen kedvezményt biztosítanak önök? Hogy segítik a károsultakat? Most is az a probléma, hogy az eszközkezelő tekintetében állandóan a visszautasításokról hallunk, és arról, hogy a bűnelkövető kereskedelmi bank engedélye kell ebben a rendsze rben ahhoz, hogy Magyarország Kormánya vagy a parlament segíthessen ezeken az embereken. Ez jelen pillanatban is így van. Ha ehhez nem járul hozzá a hitelező Kereskedelmi Bank, akkor az eszközkezelő nem segíthet, ezt önök mind nagyon jól tudják. Ehhez képe st nem azt csinálják, ami a logikus lépés lenne, hogy kiveszik a kereskedelmi bank elbírálási jogát ebből a rendszerből, hanem lényegében arra enged következtetni a viselkedésük, hogy ez a rendszer nem fogad több ügyfelet, ez a rendszer nem fog több magyar emberen segíteni. Pedig ha lenne értelmes költségvetési módosító, az az lenne, hogy ezt a konstrukciót igazából felső kalap nélkül megtámogassuk, és akinek ez segítséget jelenthet, vehesse igénybe. Én nem mondom azt, hogy ez megoldás, de azt mondom, hogy átmeneti levegővételként értelmezhető, és azok számára, akik segítségnek érzik, tegyük elérhetővé. Ezzel szemben önök most állítólagos kedvezményes, gyakorlatilag uzsoraárfolyamon visszavásároltatnák az ingatlanját azzal, akivel lehet, ahelyett, hogy megti sztítanák a pénzügyi szeméttől ezeket a szerződéseket, emellett pedig vélhetően az eszközkezelő nem kíván tömegek számára legalább átmeneti lehetőséget nyújtani arra, hogy rendezzék az élethelyzetüket. Számomra kiábrándító volt ebben az évben a kilakoltatá si eseményeken szembesülni azzal a kegyetlenséggel, ami nemcsak önökben van meg ebben a kérdésben, de az egész rendszerben, a végrehajtói túlkapások helybenhagyásában, a közjegyzői túlkapások helybenhagyásában, abban, ahogy ezt a rendszert senki nem akarja igazából felülvizsgálni. Önök összekacsintottak az érintettekkel, önök összekacsintottak a kereskedelmi bankokkal, önök tovább simogatják őket. Rekordbevételeket könyvelnek el ezek az érintett bankok. Erre mit csinálnak önök? Kivezetik a hitelintézeti jár adékot. Folyamatosan csökkentik a banki ágazati különadót akkor is, ha az áthárításra kerül. Helybenhagyják azt a tranzakciós illetéket, amit a bankokra vetettek ki. Ki fizeti meg a tranzakciós illetéket, hölgyeim és uraim? A kereskedelmi bankok? Egy büdös fillért sem! Az utolsó fillérig áthárítják a polgárokra, az ügyfelekre, és önök ezt hagyják a mai napig. A Matolcsyféle MNB alá Frankensteinmódon beszuszakolt fogyasztóvédelem
