Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZÉKELY SÁNDOR, a DK képviselőcsoportja részéről:
2697 minőségi termékről beszélünk, 52 százalékkal növekedett. A ponty, beszéljünk erről is, mert szeretnék, ha több halat fogyasztanának a magyarok, 127 százalékkal lett drágább. A tojás az áfacsökkentés után 30 százalékkal drágább ma. A sajt, a trappista sajt 7,7 százalékkal, a tejes margarin, amit használunk, 27,3 százalékkal, a liszt 2,2 százalékkal, a rizs 14,4 százalékkal, a kenyér a mostani áremelkedés előtt 13,9 százalékkal drágább. (Az elnök a cse ngő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Szerintem jó lenne, képviselőtársaim, ha elgondolkodnának, hogy most a minimálbérből mit tud vásárolni egy átlag munkavállaló Magyarországon. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szé pen, Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Megadom a szót Székely Sándor képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. SZÉKELY SÁNDOR, a DK képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kósa Lajos Úr! Az elmúlt két n apban elhangzott pár mondat, ami miatt azt gondolom, hogy azt a bizonyos pálinkatörvényt még szigorúbbra kellene venni, mert itt komoly gondok vannak. Tegnap a miniszterelnök úr is egy kérdésre elmondta, hogy minden rendben van; ma meghallgattam az egyik k épviselőtársától, hogy a nyugdíjas bányászok azért jelentkeznek, hogy még dolgozhassanak, és miattuk kell törvényt módosítani. Most pedig arról beszélünk, önök azt mondták az előbb az előterjesztésben, hogy fölemelik a túlórák számát 400 órára, de ez valój ában nem jelent munkaidőnövekedést. Én azt gondolom, hogy lassan önök nem egy másik országban élnek, hanem egy másik bolygón. Azt gondolom, hogy önök egész egyszerűen egy másik valóságban vannak, milliárdokat költenek el nem létező ellenségekkel való harc ra, miközben a magyar munkavállalókat olyan törvényekkel sújtják, ami egyszerűen megnehezíti az ő életüket, de lassan már lehetetlenné teszi. Önök egyre inkább milliárdosok lesznek, de nemcsak önök, hanem a barátaik, a szüleik, a nagyszüleik, a dédszüleik és az unokáik unokái is, míg az átlag magyar dolgozók lassanlassan máról holnapra élnek. Megpróbálom elmondani, hogy mi a magyar valóság, mert úgy látom, hogy most is nagyon dolgozik, és megpróbálom elmondani, hogy mi az a helyzet, amiről mi beszélünk, há tha tudjuk közelíteni az álláspontjainkat. Az a magyar valóság ma, hogy az átlagbérek 215 ezer forintosak. Ezt egyébként tegnap a miniszterelnök úr is elismerte, ami egy óriási eredmény a valósághoz való közelítésben, hiszen eddig hónapokon keresztül azt s ulykolták, hogy a bérek 325 ezer forintosak átlagban. Persze mindannyian tudjuk, hogy ezek a bruttó bérek, nem kapjuk kézhez őket. Tehát mindannyian tudjuk, hogy az átlagbér 215 ezer forint, ami egyébként 670 euró, jegyzem meg, csak hogy miről beszélgetünk , tehát 670 euró az átlagbér. Tudjuk, hogy nem keres ennyit a magyarok egy jelentés része. És a minimálbérek is talán lesznek 400 eurósak jövőre, ha a szakszervezetek, amelyekkel elfelejtett egyeztetni ennek a törvénynek a benyújtása előtt, szóval, ha a sz akszervezetekkel komolyabban tárgyalnak, akkor lesz 400 euró is a minimálbér. Igen ám, de egy lakás bérleti díja is 400 euró. De ne csak a lakásbérleti díjakról beszéljünk, hanem beszéljünk arról is, hogy hogyan tud egy kéttagú magyar átlagcsalád ma lakást vásárolni. (20.00) Úgy tudna lakást vásárolni, ha mondjuk, 1015 éven keresztül a két kereső ember, aki benne van a családban, az mondjuk, nem, sőt a két gyerek se nem eszik, nem iszik, nem mennek el sehova, nem benzineznek, az összes keresetüket arra te szik félre, hogy lakást vásároljanak - egy átlagos kétszobás, 50 négyzetméteres lakást , és akkor 15 év alatt máris vehetnének egyet. Nyilván tudjuk, hogy ilyen nincsen, tehát a magyar családok általában egy olyan 3040 évet azzal töltenek, hogy lakást vá sárolnak hitelből, és erre nagyjából el is megy az aktív életük. Amennyiben ez idő alatt esetleg betegek lennének, akkor bemehetnek a rendelőintézetekbe és a kórházakba, ahová, ha visznek magukkal gyógyszert és vécépapírt, akkor még el is látják őket az eg yébként agyonfrusztrált,
