Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz):
2673 ötlete is felvetődött, amellyel egyébként ki lehetett volna kerülni azt, hogy a költségvetésre terheljék ennek minden vonzatát. Hiszen mégiscsak az adófizetők vagy így, az állami felosztókirovó rendszerből vagy pedig a költségvetést terhelő tételként kifizetik ezeknek az embereknek a nyugdíját, de meg lehetett volna ezt oldani másképp is. Megfogalmazta ezt a szakm a Szent Józsefhűségprogram néven, az 58 év feletti munkavállalókat érintené, azokat, akik több mint 35 éves munkaviszonnyal rendelkeznek. Latorcai János képviselő úr, akinek kiemelkedő szakmai felkészültsége nemegyszer megnyilvánult már itt, az Országgyűl ésen belül, nem véletlenül bólogat. Ön minden bizonnyal még korábban a Gazdasági bizottság tagjaként végigélte az erről szóló szakmai vitákat. Én tehát arra tennék javaslatot tisztelettel a kormányoldalnak, hogy a jövőre vonatkoztatva vizsgálja felül annak a rendszerét, hogy az ágazaton belül dolgozó embereknek a különböző nyugdíjasellátásával összefüggő költségeket már eleve építsék be ezeknek az embereknek a munkabérébe közteherként és terheljék rá a munkáltatóikra. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Or szággyűlés alelnöke foglalja el.) Ennek meglenne a fedezete, Magyarországon a bányászati ágazat kiemelten nyereséges, a nemzetgazdasági átlagot meghaladó nyereségrátát produkál, tehát ilyen módon javaslom a kormányoldal számára ezt megfontolni, és akkor ne m is kell fölvetni egy hasonló, a költségvetést terhelő intézkedés elindítását. Szintén szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat a 2014es Jobbikprogramban foglaltakra. Ennek volt egy olyan része, amit „Hét vezér” tervnek hívtunk. Az ásványinyersanyagvag yonhasznosítási tervről, fejlesztési tervről van szó. Akkor még számoltunk reálisan azzal, hogy a bányászat újraindítható Magyarországon. Ilyen intézkedésekkel egyébként, ahogy említettem is, a munkáltatók közteherviselésbe történő magasabb szintű bevoná sával lehetővé vált volna az, hogy ezek a korengedményes nyugdíjak a munkáltatót terheljék, és ilyen módon elérhetővé váljon számos ember számára. Nagyjából ezzel az intézkedéssel, egy ilyen ásványkincshasznosítási programmal az akkori számításaink szerin t körülbelül 30 ezer új munkahelyet lehetne közvetlenül a bányászatban Magyarországon teremteni, újraindítani az uránbányászatot, újraindítani a szénbányászatot, és még jó néhány hasonló területen lehetne még Magyarországon is lépni, de azt láttuk, hogy er re igazi szándék Magyarországon sajnos nincs. A bányászat már egyre inkább egy elfeledett ágazatává válik az országunknak, amit én egyébként emberileg is őszintén sajnálok. Képviselőtársaimtól annyit kérek, hogy ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy az érintett, korábban bányásznyugdíjasoknak előrelépést jelent, segítség, ezért támogassák. A kormányoldaltól pedig azt kérem, hogy az általam megfogalmazott javaslatot - miszerint a munkáltatókat magasabb szinten be kellene vonni a bányászatban a köztehervis elésbe és ilyen módon biztosítani a dolgozók korengedményes nyugdíjazásának lehetőségét az ő terhükre - fontolja meg a kormányoldal, és tegyenek ezzel összefüggő lépéseket. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm, Volner képviselő ú r. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megkérdezem dr. Bertalan Judit képviselő a sszonyt, hogy az előterjesztők nevében kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, képviselő asszony. CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Kedves Képviselőtársaim! Egy ponton min denképpen reagálnék a hozzászólásokra. Először is, a térségemben élő bányászok és bányásznemzedékek
