Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2653 Mindezen törvényi szabályok alapján ma mintegy 900 fő részesül olimpiai járadékban sportolói, özvegyi vagy edzői jogcímen. Az Országgyűl és legutóbb 2011ben módosította a járadékra jogosulttá válás feltételeit. Többek között megállapításra kerültek olyan sportszakmai követelmények, feltételek, amelyeknek valamennyi járadékra jogosító sporteredmény tekintetében érvényesülniük kell, hiszen v alamennyi sportoló azonos módon részesül olimpiai járadékban, függetlenül attól, hogy járadékra jogosító helyezését melyik sporteseményen, olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián szerezte. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden egyes ol impiai, paralimpiai, siketlimpiai vagy sakkolimpiai érem mögött emberfeletti teljesítmény húzódik meg, hiszen egyegy érem mögött sportolók és szakemberek dolgoznak, akár évtizedes munkával. Nincs különbség aközött, hogy az érmeket milyen sportágban, egyén i vagy csapatsportágban szerezték, hiszen minden egyes eredmény ugyanazt a nemzeti büszkeséget és a sportágat választó fiatalok sokaságát vonja magával. A jelenlegi hatályos szabályozás hátrányos rendelkezéseket tartalmaz - ahogy hallhattuk képviselő úrtól - azon olimpiai érmesek vonatkozásában, akik egynél több érmet nyertek hazánknak, függetlenül attól, hogy arany, ezüst- vagy bronzéremről legyen is szó. A jelen szabályozás szerint a többszörös aranyérmesek az első aranyérem után járó olimpiai járadék 20 százalékát kapják, a többi aranyérmük után még a bajnokok ezüst- és bronzérmei egyáltalán nincsenek figyelembe véve. A több ezüst- és bronzéremmel rendelkező érmeseink pedig mindössze egy érem után részesülnek és részesültek eddig járadékban. Ezt a helyze tet kezeli a jelen módosítás, amely minden egyes érmet teljes mértékben méltányol azzal, hogy a többszörös olimpiai érmeseink valamennyi érem után jogosulttá válnak majd az érmek után járó járadék teljes összegére, ezzel is elismerve valamennyi érem mögött a kivételes sportemberi teljesítményt és hirdetve a nemzetre gyakorolt pozitív hatását. A módosítás a többszörös érmesek élethosszig tartó anyagi biztonságának, megbecsülésének biztosítása mellett lehetőséget is ad arra, hogy az eredményeket még nagyobb m egbecsülésben részesítsük, és ezáltal minden érem után olimpiai járadékot tudjunk adni. (16.20) A törvényjavaslat az eddigi kérelmekre irányuló hatósági eljárás helyett arról is rendelkezik, hogy a járadékra jogosultságot és a járadékot a sportpolitikáér t felelős miniszter az általa vezetett nyilvántartás alapján közigazgatási hatósági eljárás keretében, hivatalból állapítsa meg, és gondoskodjon annak havonta történő folyósításáról. Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi hatályos sza bályozásnál igazságosabb szabályozást teremt meg a többszörös olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai érmesek és az őket felkészítő szakemberek megbecsülése érdekében, viszonozva részükre azt a sok erős és sokéves emberfeletti munkát és erőfesz ítést, amelyekkel sportsikereiken keresztül hazánknak hírnevet hoztak, és azt öregbítették. Ennek megfelelően a kormány támogatja a módosító javaslatot, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítást támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépe n megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár asszony. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Simon Róbertnek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. SIMON RÓBERT BALÁZS, a F idesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország sportolói már az első, 1896ban Athénban megrendezett újkori nyári olimpiai játékokon is részt vettek, majd ezt követően majdn em az összes nyári, illetve az összes téli olimpián indultak versenyzőink.
