Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:
2634 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak, a Demokratikus Koalíció vezérszónokának. Parancsoljon , képviselő asszony! DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Győrffy Balázs, Font Sándor, Jakab István képviselőtársaim benyújtották T/3637. számon az egyes törvényeknek az az agrárgazdaság versenyképességével összefüg gő módosításáról szóló törvényjavaslatukat. Tehát magáról a konkrét törvényjavaslatról beszélnénk. Való igaz, képviselőtársaim, az én szakterületem nem az agrárium, az én szakterületem a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonság, és egészen biztosan n em tudok olyan szépen megtekinteni, mint az előző miniszter, és biztosan nem értek annyira a Darányi Ignáctervhez, a lovasközponthoz, Tápiószentmártonhoz vagy éppen 45 millió forinthoz, mint Czerván képviselő úr, aki a Fidesz vezérszónoka volt. Picit talá n többet olvashattam hibrid hadviselésről, mint képviselő úr, mégsem vitatnám el az ön jogát, hogy legközelebb, ha a Magyar Honvédségről vitatkozunk éjszaka, akkor jöjjön be. Már csak azért is, mert én azt gondolom, hogy minél többen beszélünk az agrárium kérdéséről, annál többféle szempontot tudunk megvilágítani. Ráadásul talán abban nincsen közöttünk vita, hogy az agrárium nemcsak az agráriumban dolgozók ügye, nemcsak az agráriummal foglalkozó fideszes országgyűlési képviselők ügye, hanem mindannyiunk ügy e. Vagy azért, mert onnan jövünk, vagy azért, mert vannak, akik ott élnek, vagy azért, mert mondjuk, olyan almát eszünk, ami vidékről származik. Úgyhogy igaza van, képviselő úr, köszönöm szépen a közös agrárpolitikára vonatkozó nagyon színvonalas előadását , bár az én megjegyzésem nem erre vonatkozott, hanem arra, hogy hogy nagyon jó lenne, ha lenne környezetvédelmi minisztérium, és ebbéli aggodalmamat fejeztem ki, de még egyszer mondom, elismerem, lovasközpontban ön sokkal jobb, és nyilván a tárca államtitk áraként sokkal nagyobb befolyással bírt a Darányi Ignáctervre, mint jómagam. Ha a törvényjavaslatot nézzük, amiről már Varga képviselő úr beszélt, hogy ez az agrárgazdaság versenyképességével foglalkozik, akkor azért itt világossá kell tenni, hogy itt ann ak az agráriumnak a versenyképességéről beszélünk, amelyről 2018 májusában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal korábbi elnöke, a jelenlegi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a következőt mondta, hogy nevezetesen a támogatások tartják életben, ami nélkül ez működésképtelen lenne. Gyuricza Csaba egy eseményen arra utalt, hogy az ágazat kibocsátása évente 2600 milliárd forint, míg az összes támogatás 600 milliárd forint. A szakember egyébként riasztónak nevezte, hogy 1990 óta vilá gszinten 70 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, Magyarországon ez 30 százalékkal csökkent. És mivel én képes vagyok a tanulásra és mások véleményének az elolvasására, a nap.hu portálon található, „Pályázatfüggővé vált a hazai fejlesztéspolitika” c ímmel megjelent cikkből szeretnék idézni: „A kiindulóponttal - hogy a magyar mezőgazdaságnak létfontosságúak az uniós források - többen is egyetértettek. Szólláth Tibor, a NAK HajdúBihar megyei elnöke szerint az EUs támogatások adják az agrárium stabilit ását, míg egy mezőgazdasági vállalkozás ügyvezető igazgatója egy másik szemszögből nézve ezt úgy fogalmazta meg, hogy a hazai agrárvállalkozások 30 százaléka - köztük például a saját vállalkozása - lenne képes talpon maradni a piacon közösségi és nemzeti t ámogatás nélkül.” És ezeket azért idézem, mert ennek a törvényjavaslatnak a címe, és Varga képviselő úr utalt erre, nem más, mint nyilván a magyar agrárgazdaság versenyképességével összefüggő egyes törvények módosítása. A következő mondatok is elhangzottak az expón: „A hazai fejlesztéspolitika túlságosan pályázatfüggővé vált: olyan irányú fejlesztésekbe fognak a cégek, amelyeket a pályázati kiírások lehetővé tesznek és amikre forrást biztosítanak, holott éppen a hazai és nemzetközi piac diktálta irányt kell ene követni és ennek megfelelően támogatási jogcímeket kialakítani.”