Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2630 gondolják, hogy mivel az állam ezt későb b finanszírozta, úgy gondolják, hogy ezeket az összegeket szeretnék visszakapni. Egy példát mondanék, a Somogy megyei Nagybajom esetét, ahol szintén ez fordult elő: többen befizették a tagi hozzájárulásukat, természetesen voltak, akik nem, de aztán a végén ebből egyfajta káosz alakult ki, sem rendes elszámolás, sem pedig az összegek visszafizetése nem történt meg, és nekünk az a határozott álláspontunk, hogy ezekkel a pénzekkel el kell számolni, és nem lehet például más felújítási alapba, nemegyszer, mondju k, útfelújításra elkölteni, ami szintén egy hasznos cél egy önkormányzat életében, de az emberek ezt a pénzt nem arra adták. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez így ebben a formában nem elfogadható. Rátérnék a következő jogszabályra, amely a vad védelméről, a va dgazdálkodásról, valamint a vadászatról szól - ebben a tervezetben talán ez a jogszabály módosul a leginkább. Egypár dolgot kiemelnék, észrevételeznék, illetőleg lennének kérdéseim is majd a tárgyalás során. A tájegységhatárokat 2016ban rohammódon és álta lában nem pontosan határozták, húzták meg. Ezek a sokszögletek ritkán fedik teljesen az adott ingatlanok helyrajzi szám szerinti határát. Példának okáért elmondom, hogy ott, ahol a Marcal folyó lenne az észszerű és természetes tájegységi határ, van, ahol a meghatározott térképi határ átnyúlik a túlpartra - úgy gondolom, szükség van ennek a javítására és felülvizsgálatára, tehát ez teljesen észszerű. Kérem azonban az előterjesztőt - az előterjesztők közül most Győrffy Balázs képviselőtársamat látom a terembe n , hogy nyugtasson meg arról, illetve nemcsak engem, hanem másokat is, vadgazdálkodókat, hogy ez a jelen módosítás az előbb általam említett észszerű esetet kivéve önkényesen nem fogja átírni a későbbiek folyamán a tájegységi határokat és ezáltal a vadás zterületek határát is, ugyanis véleményem szerint a 2016ban húsz évre megszerzett jogokat elvenni vagy korlátozni törvényellenes, alkotmányellenes lenne. Továbbmegyek: „A vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult… saját tulajdonában ál ló vadászterületén vagy az általa haszonbérelt vadászterületen saját maga vadászik”, ez is egy fontos és észszerű változtatás, ily módon gazdasági társaságok is folytathatnak bérvadászatot. Ez egyébként szerintem teljesen életszerű a mai viszonyok között. Szintén továbbmennék, úgy is kezdhetném, hogy halleluja: a földtulajdonosi gyűlés összehívásának körülményei pozitív irányba változtak. Mit értünk ez alatt? Idézek a jogszabályból: „Joghatás a vadászati hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételhez fűződik. A hirdetményt a kezdeményezőnek - tájékoztató jelleggel - minden érintett település önkormányzati hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.” Konkrétabban miről beszélünk? Tehát csak és kizárólag a hatóságnál kifüggeszt ett hirdetményhez fűződik majd a jövőben joghatás, és talán vége annak a kornak, hogy kötelező módon kelljen kifüggesztetni önkormányzati hirdetőtáblákra ezeket a tulajdonosi gyűlést összehívó hirdetményeket. Ezt azért tartottam szükségesnek kiemelni, mert rendkívül pozitív eleme ennek a törvénymódosító csomagnak, ugyanis az elmúlt időszakban sok bonyodalom volt abból, hogy értelemszerűen ellenérdekű felek letépték ezeket a hirdetményeket a hirdetőtábláról, nyilván teljes rosszindulattal. Illetőleg technika i okai is voltak, tehát egy nagyobb vadászterület esetében nemegyszer több, van, ahol példának okáért akár 12 település önkormányzatára kell egy időben, egy napon eljuttatni ezeket a hirdetményeket. Egy érdekes kérdés: szintén a vadászoknak jó hír, abszolú t lehet látni a jó szándékot és az előterjesztőnek tényleg a tapasztalatát, és úgy gondolom, hogy meghallgatták a vadászok kéréseit azáltal, hogy: „A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.” Na most, többi képviselőtársamnak mondom, hogy a lényeg nem itt van, hanem a lényeg ott van, hogy mi volt korábban, vagy hogy mi van a jelenlegi szabályozásban, ugyanis a ja vaslat szerint a jelenlegi törvényszövegből törölve lett az úgynevezett vadkiváltás intézménye. Fontosnak tartom elmondani, hogy belterületen nem lehet vadászatot folytatni, ezért aztán teljesen észszerű és indokolt, hogy a belterületen vadak által okozott kárt - gondoljunk csak itt a falusi kertekre - milyen alapon kérjük számon a vadásztársaságon, hiszen puskával nem is lehet még csak
