Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz):
2622 meg. Egyébként a rövid ellátási láncok támogatása is zajlik. Ez egy olyan pályázat, amelybe sokan bekapcsolódtak, és más intézkedések - például a védjegy - is ezt segítik. Apáti István képviselő úr lehet, hogy konkrétumokat mondott. Én úg y emlékszem, hogy annak idején a kolompolók között volt a földtörvénnyel kapcsolatban. Ez tényleg egy építő jellegű dolog. Nyilván majd megvizsgálja ezt a tárca, és megvizsgálja a frakciónk is, hogy mi az, ami ebből átvehető. Azért arra szeretném csak így zárójelben felhívni a figyelmet, tisztelt képviselő úr, hogy 1990 óta, amely választáson elindultam, nem is egyen, a választópolgárok engem mindig kitüntettek a bizalmukkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képvisel ő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki szándékozik még felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Győrffy Balázs képviselő urat mint előterjesztőt, hogy kíváne a vitában elhangzottakra vál aszolni. (Győrffy Balázs: Igen.) Kíván. Parancsoljon, öné a szó. GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, két részre lehet bontani a hozzászólásokat, nem is a hozzászólásokat, hanem a hozzászólások tartalm át, az egyik, ami az előterjesztésről szólt, a másik pedig az, amelyik általános agrárpolitikai diskurzusnak minősíthető. Kronológiai sorrendben próbálok válaszolni azokra a feltett kérdésekre, amelyeket feljegyzeteltem magamnak Először is Czerván György k épviselőtársamnak köszönöm a támogató hozzászólást, és köszönöm a frakció partnerségét is. (14.00) A következő felszólaló Steinmetz Ádám képviselőtársam volt, aki valóban abszolút korrekt szakmai alapon közelítette meg ezt a kérdést; engedje meg, hogy én is így válaszoljak önnek. Szeretném mondani, hogy nem egy fellebbezés nélküli jogkörről van szó. Itt hadd válaszoljak általánosságban is, mert több képviselő is felvetette azt, hogy miért biztosítunk kasszációs jogot a bíróságoknak. Itt utalnék Apáti képvi selő úr felszólalására is, hogy valóban nagyon nagy probléma az, hogy a bíróságok abban az esetben… Mondanék konkrét példát, ami talán megmutatja azt, hogy miért jutottunk el odáig, hogy hozzá kell nyúlni ehhez a jogszabályhoz. Konkrét példa. Egy személy k omoly vagyonhoz jutott, teljesen mindegy, milyen forrásból, és egy bizonyos területen nagyon komoly földvásárlásokat indított. Egyébként teljesen irreális áron az ottani viszonyokhoz képest, de legalábbis a helybeli gazdálkodók által fel nem érhető összege ket idetéve. Abban az esetben, ha összegyűlt neki a 300 hektár, szépen elajándékozta a gyerekének, aztán a másik gyerekének, aztán a feleségének. És amikor a helyi települési agrárgazdasági bizottságok, a kamara megyei elnöksége azt mondta erre, hogy ez ny ilvánvalóan egy felhalmozási célú földvásárlás, mert nem szól másról, mint a pénzeszköz földvagyonba történő átmentéséről, akkor azt mondták, hogy nem támogatják a földszerzést. Az a helyzet, hogy pillanatnyilag a bíróság nem tud mást vizsgálni, azt mondta , hogy ennek az embernek nincs 300 hektár földje, itt szó sincs felhalmozási célú ingatlanszerzésről. Tehát ezért mondjuk azt, hogy ne a bíróság folytasson birtokpolitikát, hanem adjuk meg a lehetőséget az eredeti jogszabályi gondolatiság szerint a helyben élő gazdálkodóknak. Ezért van szükség erre. Egyébként fellebbezési lehetőség van, ha a jogszabálynak nem megfelelő döntést hoz a kormányhivatal. Mert a kamara is az álláspontját mondja el, és a kormányhivatal az, amelyik végül meghozza a jogi értelemben v ett végső döntést, és ezt a döntést egyébként bíróság előtt lehet támadni. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
