Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
2611 És még egy gondolat: ha már itt az állami meg a hatósági árszabályozás - mert ez jelenleg az , akármit is beszélünk - gondolata felmerült önökben, akkor tessék már nekem megmondani, hogy miért nem avatkoznak be ilyen elképesztő lendülettel és halált megvető bátorsággal a felvásárlási árakba! (13.10) Amikor arról beszélünk, hogy 14 forint a léalma ára, amikor arról beszélünk, hogy az idén katasztrofális helyzetben volt a gyümölcságazat döntő többsége, akkor azt mondják, hogy micsoda eretnek gondolat itt az uniós kötelezettségek meg egyebek közepette, meg azok figyelembevételével bármifajta hatósági vagy állami árszabályozásról beszélni. Úgy látszik, hogy ami működne vagy legalábbis amit megkísérelnek az egyik oldalon, az hirtelen lehetetlenné válik egyébként a másik oldalon; mert nem akarok véletlenül se a demagógia talajára lépni, de azért az mégis csak vérlázító, tisztelt képviselőtársaim, hogy odahaza, Szatmárban az első osztályú, meg osztályon felüli minőségű almát a termelők jó része a Szamospartra borítja ki, jó esetben el tudja adni talán 50 forintért, olyat, amit Pesten látni se lehet. Pesten azt a lomot, amit mi szégyellünk beletenni a konténerbe meg a ládába, 300400 forintos kilónkénti áron adják, amit tőlünk 50 forintért sem akarnak megvenni. Inkább ezzel kellene foglalkozni, mintsem ilyen érdekes jogszabályokat alkotni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! ANDER BALÁZS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd tegyem itt teljesen egyért elművé a Jobbik frakciójának álláspontját ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan. A Mezőgazdasági bizottság alelnöke, Magyar Zoltán képviselőtársam, aki most otthon betegen fekszik, ezt írta a közleményében: „Amennyiben a jelenlegi formájában megy át a p arlamentben a javaslat, a Fidesz földesúri rendszere korlátlan hatalomra tesz szert a magyar vidéken.” Azt hiszem, hogy nagyon világos, nagyon tiszta beszéd. Azzal kapcsolatosan, amit az előbb itt hallottunk, hogy esetleg valamely kormányzati nagyparazita áll az egész szervezet mögött, és önök jószándékúan tulajdonképpen csak a nevüket adják ehhez, nem is gyanítják, hogy mi van a háttérben, ebbe én nem akarok most belemenni. Az a helyzet, hogy olyan mélyenszántó agrárismeretekkel én nem rendelkezem, mint Ma gyar Zoltán képviselőtársam, viszont vidéken élek, és látom azt, hogy mivé lett a vidék az elmúlt évtizedekben. Akkor egy kis empirikus tapasztalati csokrot hadd tárjak már tisztelt kormánypárti képviselőtársaim elé, ugyanis én azt nagyon tisztelem, nagyon tetszik, amikor azt mondja, mondjuk, Győrffy Balázs képviselőtársam, hogy bizony, a földforgalmi visszaéléseket meg kell akadályozni. Ez így van. De így történt ez az elmúlt néhány évben, képviselőtársaim? Akkor szűkebb pátriámra, Somogyországra hadd utal jak, és hadd hozzak onnét néhány példát! Itt fordulhatott elő az a gyalázat, hogy egy német cég 8 ezer hektárnyi területet bérelhetett hektáronként mindössze 10 forintért 99 évre, egyébként úgy, hogy az innét befolyó földalapú támogatás körülbelül egymilli ó euró. Mondom a következőt: az önök elszámoltatási biztosa volt az egyébként, aki most országgyűlési képviselő lett, Budai úr, akinek bizony - így írta a sajtó - megremegett a keze, amikor el kellett volna számoltatni azt az olasz divatmágnást, divatmogul t, aki ott DélSomogyban szedett össze 678 ezer hektárnyi földet, úgy, hogy meg kell nézni, hogy azok a települések, amelyek ott vannak a környéken, milyen nyomorba süppedtek. Azok az emberek, akik ott élnek, a rendszerváltás előtt - benne egyébként az o ttani cigányság is - becsülettel dolgoztak, amikor ez oda betette a lábát, a munkahelyeiket elveszítették, és azt a társadalmi katasztrófahelyzetet, amit ez okozott, a magyar embereknek, a magyar államnak kell végső soron megfizetni.
