Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2605 azt mondja, mondjuk, egy kamarai választáson is, hogy nem tud mit tenni, önökre szavaz, az önökkel soha többe t szóba nem fog állni. Köszönöm szépen. (Taps a DK és a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. SCHMUCK ERZSÉB ET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyetlen fontos részére szeretnék kitérni, amit a vidék fenntarthatósága szempontjából a legaktuálisabbnak tartok kiemelni, ez pedig nem más, mint a termőföld adásvételében, tehát a vidék legfőbb erőforrásának forgalmában kulcsszerepet játszó helyi földbizottságok, illetve az agrárkamara szerepe. A nemrégiben benyújtott agrártárgyú törvényjavaslatok, közöttük ez a most tárgyalt is, a Nemzeti Ag rárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével együttműködésben született meg. Az összefonódás szembetűnik a két, erősen átpolitizált szervezet között, de erről később szólok. Röviden és tömören. A T/3636. számú törvényjavas lat a nagybirtok és nagytőke érdekeit képviselő, a kormányzathoz közel álló szervezetek munkája, amellyel, és ezt aláhúzom, a gazdacsaládokat árulják el. A törvénymódosítás szakít a jelenlegi gyakorlattal, amely szerint a helyi földbizottságok feladatát, a zaz a termőföldek adásvételének véleményezését a NAK területi szervezetei látják el, és állásfoglalásukkal szemben az önkormányzatok képviselőtestületéhez lehetett kifogást benyújtani. Ezen testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni, azonba n az előttünk fekvő törvénymódosítás elfogadása esetén a képviselőtestületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban, ezzel pedig tovább csorbulna a közösségi kontroll. Ezen túlmenően a bíróságok nem változtathatnák meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervezeteinek döntését, csak új eljárás lefolytatására adhatnának utasítást. Ezzel egyértelműen csökkenne a helyben lakó gazdálkodók szerepe a földforgalom ellenőrzésében és ezzel a közérdek érvényesülése a termőföldforgalom során. Miért gondolom mindezt? Az LMP sokat foglalkozott az elmúlt években az agrárkamara növekvő szerepével a magyar agrárkormányzásban. Aggasztott minket az az agresszív térfoglalás, amit láttunk. Továbbá komolyan vettük az Ángyán József által írt vidékstratégiában lefektete tt elveket, amelyek szerint a megoldás a vidék helyzetére a megerősödő családokban, az önálló gazdasági egzisztenciákban, az erős civil szférában és helyi közösségekben, autonóm kistérségekben és azok együttműködésében, a kis egységek hálózatában nyugszik. Ángyán tanár úr az ország külső kiszolgáltatottságának jelenlegi mértékét csökkenteni akarta, és ebben fontos eszköznek tartotta a térségek gazdasági autonómiájának növekedését, a munka hasznának helyben tartását, az önfoglalkoztatás és az önellátás mérté kének növelését. Ezen célok egyike sem arról szól, hogy az átpolitizált agrárkamara felülről, központilag, átnyúlva a helyi közösségek feje fölött megmondja, hogy helyben ki juthat termőföldhöz, és ki nem, épp az ellenkezője: a helyi kisközösségek tudják a legjobban, hogy mi a legjobb nekik. Sokszor tapasztaltuk, hogy egy dolog a kormány retorikája, és megint egy másik, hogy valójában mit csinál. Míg szavakban marad a kisgazdaságok támogatása, addig minden jel szerint egyre inkább hajlanak rá, hogy a birtok koncentráció világjelenségének okait elfogadják. Az előttünk fekvő törvényjavaslat épp ezt szolgálja: a káros birtokkoncentrációt, a termőföldadásvétel politikai kézi vezérlését, a termőföldek koncentrálását a Fideszhez közel állók kezébe. Tisztelt Képvis előtársaim! Láthattuk az elmúlt években, hogy az állami földpályázati rendszer és az agrárkamara által kezdeményezett földprivatizáció hogyan akadályozta meg soksok településen azt, hogy a termőföld a kis- és közepes gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hogy oda kerülhessen végre. Az jutott földhöz, aki megbízhatónak számított a Fideszkormány számára.
