Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár
2582 Elsőként megadom a szót Farkas Sándor úrnak, az Agrárminisztérium államtitkárának, miniszterhelyettesnek, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés ! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárminisztérium összegyűjtötte és egy csomagba építette azon törvénymódosítási igényeit, amelyek rövid terjedelmüknél fogva vagy technikai tartalmukra tekintettel nem igénylik azt, hogy az Országgyűlés különkülön foglalko zzon velük, azonban hatálybalépésüket tekintve még a 2018. évi őszi ülésszakban indokolt az elfogadásuk. Ennek eredményeként került a tisztelt Ház elé az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló iromány, amelyben a kormány 16 törvény mó dosítására tesz javaslatot. A módosuló jogszabályok közül a fontosabbakat kívánom csak kiemelni, nem rabolva az idejüket technikai részletekkel. A természet védelméről szóló törvény 2004. évi módosítása vezette be a natúrpark fogalmát, majd az ezt követő 1 4 évben kialakult a hazai natúrparkok működési gyakorlata, amely rávilágított a definíció hiányosságaira. A gyakorlati tapasztalatok alapján a törvényjavaslatban szereplő új definíció reflektál a natúrparki működés hazai gyakorlatban is megvalósuló legfont osabb elveire. Fontos kiemelni, hogy a natúrparknévhasználathoz való miniszteri hozzájárulás esetén nem jön létre új védett természeti terület, így a félreértésre okot adó rendelkezések pontosítása is szükségessé vált. A tulajdoni lapok szolgáltatása vona tkozásában egyrészről a költségvetési szervek alanyi mentességével a belső pénzügyi bürokrácia csökkenhet, másrészről tárgyánál fogva díjmentessé válik a tulajdonilapmásolat lekérdezése, ha azt a nyomozó hatóságon és a nemzetbiztonsági szolgálaton kívül s zabálysértési hatóság a feladatai ellátása érdekében kéri. A következő témakör a vadászkamaráról szóló törvény módosításával foglalkozik, amely kimondja, hogy a kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállít ásával kapcsolatos eljárásában fizetett ellenérték nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, mert nem hatósági eljárásért, hanem az állami tulajdonban álló vad elejtésére való jogosultság megszerzéséért kerül megfizetésre. Ezen bevételt a kamara az álla mtól átvett feladatok térítéseként és egyéb működési költségeinek fedezetéül használhatja fel. A földhivatali eljárások során előfordul, hogy egy adott ingatlanra vonatkozó jog bejegyzésére irányuló kérelem iktatását követően kerül benyújtásra az ingatlanr a korábban bejegyzett zálogjog törlésére irányuló kérelem. Ilyenkor az ügyfelek érdeke természetesen az, hogy a teherként megjelenő zálogjogok minél előbb törlésre kerüljenek az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ez jelenleg csak úgy lehetséges, ha a soronkívüli séget biztosító úgynevezett rangsorcseréhez valamennyi érdekelt hozzájárul, ami a gyakorlatban a kérelmezőket indokolatlan költségekkel és kellemetlenséggel terheli. A javaslat arra irányul, hogy a zálogjog törlése a beadványok rangsorára való tekintet nél kül átvezethető legyen az ingatlannyilvántartáson. Az élelmiszerláncbiztonság kérdésében: az állam küldetése az élelmiszerláncbiztonság javítása, ezáltal az emberi egészség és a társadalom védelme. Ezt a célt szem előtt tartva a törvényjavaslat keretébe n módosításra kerül az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény. A legnagyobb veszélyt ma az élelmiszerlánctermékekkel való visszaélés, a hamisítás és az adóelkerülés jelenti. Ez az élelmiszerbűnözés a fogyasztók egészségét veszélyezte ti, hátrányba hozza a tisztességes vállalkozókat, és bevételkiesést okoz az államnak. Az élelmiszerhamisítás és csalás kapcsán szigorítások bevezetésére kerül sor. Többek között - néhány részfeladatként - szigorodnak a felelősségi szabályok. A hamis vagy hamisított termék esetén az előállító, nem hazai előállítású termékeknél az első forgalomba hozó, valamint valamennyi további forgalmazó is felelőssé tehető, ha a hibát jóhiszemű működése során észre kellett volna vennie.
