Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 26. hétfő - 43. szám - A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK:
2508 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottság i jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormányelőterjesztés T/2939. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási biz ottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 22én tartott ülésén megtárgyalta a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/2939. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §a alapján 27 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat elsődleges célja, hogy az Országgyű lés által 2018. június 20án elfogadott alaptörvénymódosítás jogszabályok indoklására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását biztosítsa. 2019. január 1jei hatálybalépéssel a következők szerint kerül újraszabályozásra a 28. cikkely. A bíróságok a jogalk almazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló java slat indoklását kell figyelembe venni. Az előttünk fekvő javaslat rendelkezik az indoklások nyilvánosságát biztosító alapvető szabályokról. Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy az indoklás kötelező erővel nem r endelkezik, amely rendelkezés a jogbiztonság fenntartása érdekében a normaszöveg elsőbbségének erózióját hivatott megelőzni. (19.10) Ugyancsak a normaszöveg elsőbbségét juttatja kifejezésre, hogy ha akár előkészítői hiba folytán, a jogszabály tervezetéhe z tartozó indoklás ellentétes a jogszabály szövegével, azt nem kell figyelembe venni. A törvényjavaslat további célja, hogy elősegítse a tartalmi és technikai dereguláció megvalósítását. Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy a szavazáskor támoga ssák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Völner Pál államtitkár úr jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. Tisztelt Orsz ággyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretben. Kérdezem, kíváne képviselőtársaim közül élni valaki ezzel a lehetőséggel. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem lá tok. A vitát lezárom. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván reagálni.
