Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 26. hétfő - 43. szám - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
2496 az eredetileg tervezetthez képest. A bruttó államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 2017 végére 73,3 százalékra süllyedt, a csökkenő mértéket ann ak ellenére sikerült elérni, hogy az adatsorban az Eximbank is szerepel. Ha nem kellett volna beszámítani, akkor az államadósság 71,3 százalékra mérséklődött volna. 2017ben a nemzetgazdasági beruházások 18,2 százalékkal növekedtek, ami szintén meghaladta az előzetes várakozásokat. A foglalkoztatottak száma 2017ben 1,6 százalékkal tovább csökkent (sic!) . A versenyszférában foglalkoztatottak száma 2,9 százalékkal emelkedett, amíg a közszféra létszáma 3,5 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak száma így a rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett, meghaladva a 4,4 millió főt. Az elmúlt esztendőben így összesen 4,2 százalékos volt a munkanélküliség. Az árak átlagosan 2,4 százalékkal növekedtek 2017ben, így az infláció mértéke magasabb volt az előre tervezett 0,9 százalékosnál. Az árak növekedésében az energiaárak vártnál nagyobb mértékű növekedése, illetve néhány alapvető élelmiszer, mint például a tejtermékek és a sertéshús világpiaci árának nagyobb mértékű emelkedése volt a felelős. A migrációs nyo más visszaszorítása érdekében a határvédelmi feladatok ellátására az elmúlt évben 155 milliárd forintot költött a költségvetés. A Külügyi bizottság véleménye. A Külügyi bizottság a Külgazdasági és Külügyminisztérium kiadásait érté kelte, amelyek 2017 végére elérték a 228 milliárd forintot. A külképviseletek igazgatása a minisztérium 84 milliárd forintjába került, 2017ben a kormány döntése értelmében a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a Balassi Intézet jogutódlással megszűn tek, a Nemzeti Befektetési Ügynökség feladatainak ellátására 3 milliárd forintot költött a minisztérium. A költségvetés egyik sarokköve azon nemzetpolitikai céltörekvés, hogy a környező országokban élő, határon túli magyar kisebbségeket célzó gazdaságfejle sztő stratégiát támogassa a minisztérium. A nemzetközi tagdíjak például az OECD, a NATO, a Visegrádi Alap tagdíjaiból keletkeztek, amelyek elérték a 6 milliárd forintot. Az európai uniós befizetések összege 4,3 milliárd forint volt. Kiemelendő, hogy a KKM a hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetek esetében 2017ben is az elsők között rendezte nemzetközi szerződéses kötelezettségeit. Összegezve megállapítható, hogy a költségvetés tovább segítette a külhoni magyarlakta területek fejlesztését, az ott élő mag yarok helyi boldogulását. Eleget tettünk a nemzetközi együttműködésből fakadó pénzügyi kötelezettségeinknek, és elvégeztük a ránk ruházott feladatokat. A Fenntartható fejlődés bizottsága a törvényi megfelelésről rendelkezett. A Gazdasági bizottság vélemény ét olvasom önöknek. A 2017es költségvetés végrehajtásáról szóló számvetésből, a zárszámadásból egyértelműen látható, hogy a gazdaságpolitika célja a költségvetési hiány alacsony mértéken tartása, az államadósság csökkentése, az ország versenyképességének javítása, a foglalkoztatottság növelése, az ország növekedési potenciáljának emelése. A kormány gazdaságpolitikájának nemzetközi elismerését jelenti, hogy hazánk hitelminősítését két hitelminősítő is semlegesről pozitívra változtatta. Az elmúlt évben életb e lépett a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött bérmegállapodás, amely hozzájárult Magyarország versenyképességének növeléséhez. Ennek értelmében 5 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó, 15 százalékkal nőtt a minimálbé r és 25 százalékkal a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak számára a garantált bérminimum. (18.20) A kormány nagyszabású otthonteremtési programjának köszönhetően és az uniós források növekvő felhasználásával párhuzamosan az építőipar korábban soha nem látott mértékben, közel 32 százalékkal bővült. Az ipar esetében is gyorsulás figyelhető meg az elmúlt időszakokban kiépült új termelői kapacitásoknak és a külső kereslet élénkülésének kös zönhetően.
