Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - CSÖBÖR KATALIN (Fidesz):
2401 Végül szerencséjük volt az Európai Unióval, amely 2014től az egyre durvuló korrupció ellenére is bőkezűen finanszí rozta a magyar gazdaság növekedését, ami nélkül az csak stagnálni lett volna képes. És fölszívta az önök által külföldre kényszerített munkaerőt, akik ugyan nem itt járultak hozzá a GDPhez és nem itt fizettek adót, de az, hogy nem a költségvetésnek kellet t őket munkanélküliként ellátnia, hanem tekintélyes összeget utaltak haza, nagy könnyebbséget jelentett az államháztartásnak és az országnak is. Mindez azt jelentette, hogy a gazdaság folyó eredményeit az eszement gazdaságpolitika és a hajmeresztő dilettán s húzások sem voltak képesek érdemben lerontani. Önök rendszeresen 19re húztak lapot, és való igaz, mindig alsót húztak. Csakhogy mint tudjuk, a szerencse forgandó. A kamatok világszerte emelkednek, a konjunktúra kifulladóban, és az EU is megelégelte, hog y az általa folyósított támogatásokat ipari mértékben lopják el, fölfüggesztette több projekt finanszírozását, a következő időszakra pedig érdemi szankciókat tervez a csalások ellen. A kormány, bár nevén nem nevezi, máris drasztikus megszorításokra kénysze rült, mint például a kafetéria megvonása, a lakáspénztárak beszántása, az egészségügy és az oktatás teljes kivéreztetése. Minthogy pedig a magyar gazdaság az elmúlt nyolc évben érdemben nem modernizálódott, mindez a hét szűk esztendő eljövetelét vetíti elő re. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Nem gondolják, hogy ideje volna váltani? Nem gondoljáke, hogy a gőzt a sípról végre a dugattyúra kéne engedni? Nem gondolják, hogy végre valóra kéne váltani Pokorni Zoltán nyolc évvel ezelőtti ígéretét, miszerin t aki belenyúl a kasszába, annak levágják a kezét? Nem látjáke idejét végre komolyan leülni a munkavállalók és a munkáltatók képviselőivel, megbeszélni, hogyan lehetne a magyar gazdaság teljesítményét a közelgő zord idők ellenére fönntartani? Nem kéne a s zomszédos országok harmadosztályú focicsapatainak támogatása és a piramisok, akarom mondani a stadionok építése helyett a gazdaság modernizálására, a leszakadó térségek fölzárkóztatására fordítani a pénzt? Nem volna itt az ideje egy érdemi adóreformnak, am ely végre nem az szja jómódúak számára fontos csökkenését erőszakolja, hanem a legszegényebbek foglalkoztatását ösztönzi? Nem kéne a kafetériának legalább azokat az elemeit helyreállítani, amelyek a munkavállalást megkönnyítik, a lakás, az albérlet- és az utazási támogatást? Nem kellene zárni a jövedelmi ollót, amely az igazságosságon túl húzná is a gazdaságot? Hiszen a szegényebbek azok, akik a jövedelemnövekedésüket szinte teljes egészében elfogyasztják, így a gazdaságot ösztönző fogyasztás érdemben emel kednék. Egyáltalán, nem volna ideje a szerencse helyett végre a józan észre hallgatni? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Csöbör Katalin képviselő asszony, Fideszképv iselőcsoport. Megadom a szót, 5 perces időkeretben. CSÖBÖR KATALIN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten Bregenzben jártam, ahol az Európai Unió osztrák elnöksége a szubszidiaritás elvéről szervezett konfe renciát. Talán első hallásra nem tűnik a legizgalmasabb kérdésnek, de az Európai Unió jövője, a hatáskörmegosztás kérdése kapcsán annál fontosabb ügy ez. Milyen Európát akarunk hosszabb távon gyermekeinknek? Milyen európai intézményrendszert akarunk látni 2019ben? Amennyiben a brexitre gondolunk, a brit állampolgárok döntésének egyik oka éppen az volt, hogy több területen több Londont és kevesebb Brüsszelt akartak. Az európai uniós integrációnak éppen az alapszerződések adják meg a keretét, tehát a határai t is. A belső piaci integráció nem jelentheti azt, hogy például a szociális politikai, munkajogi, családjogi vagy büntetőjogi területen is aránytalanul korlátozzák az uniós intézmények a tagállamok hatáskörét. A digitalizáció, a klímavédelem vagy a kereske delempolitika olyan szintű kérdések, amelyekben uniós fellépés szükséges, de számos területen a tagállamokra és azok parlamentjeire hárul a
