Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
2329 részvétellel, de most egy olyan témáról szeretnék beszélni önökne k, ami nagyonnagyon sok magyar embert és nagyonnagyon sok magyar családot érint konkrétan. A köztisztviselők és közalkalmazottak létszáma a közigazgatás és a védelem területén a KSH adatai szerint mintegy százezer fő, százezer család, ezen belül a rendvé delem területén is mintegy 12 ezren dolgoznak. A hírek szerint a kormány legalább két olyan törvényt készített elő, amely alapjaiban fogja felforgatni ezeknek az embereknek az életét. A kormányzati igazgatásról szóló törvény a teljes közigazgatást átírja, a riasz, azaz a rendvédelmi igazgatási dolgozókról szóló törvény pedig a rendvédelem területén írja át a szabályokat. Előbbi valódi céljáról a Népszavában megjelent, a törvény indoklásából származó idézet mondja el valószínűleg a lényeget, idézem: „A kormá nytisztviselőket különös kötelezettségek terhelik, munkaerejüket a köz szolgálatába kötelesek állítani, feladataikat a köz érdekében teljesítik. Ebből fakad, hogy szoros engedelmességi kötelezettség hárul rájuk, az általánosnál súlyosabb fegyelmi és kártér ítési felelősséggel tartoznak.” A szakszervezetek jelentős része azt gondolja, hogy a javaslat szakmailag elfogadhatatlan, nem teszi kiszámíthatóvá a központi igazgatásban dolgozók életét, viszont sok ponton az eddig rájuk vonatkozó szabályoknál rosszabb h elyzetet teremt az alkalmazottaknak. Nem tartják kizártnak, hogy a mindkét érintett kör szabadságainak durva megnyirbálása Alaptörvénybe ütköző lépés a kormány részéről, és erősen kifogásolják a napi 12 órás munkavégzés bevezetését, a túlórák ingyenessé té telét is. A legtöbb érdekvédelmi vezető szerint az új jogviszonyra nem lehet egy hónap alatt átállítani a hivatali rendszert. Sokat elmond szintén a rendszer igazságosságáról a tervezett bértábla is, de talán még többet, hogy a vezetők sok esetben százszáz alékos mozgásteret kapnak, hogy kinek, mennyi fizetést adnak a munkájukért, teljesen kiszolgáltatottá téve ezzel a dolgozókat. Azt gondolom, magáért beszél, hogy egy kormányzati ügykezelő bruttó 145 ezer forintot vihet haza, míg a közigazgatási államtitkár a tervek szerint 1 millió 900 ezret, azaz a 13szorosát annak, amit a legalacsonyabb beosztású ember. (11.20) Külön érdemes kiemelni, hogy a hírek szerint a rendvédelem területén visszatérnek a szovjet rendszerben működő kvázi belügyi alkalmazotti rends zerhez. Ma közel 12 ezer köztisztviselő és közalkalmazott dolgozik a területen, az ő életüket is teljesen felforgatják a változások. Kik is ők? 11 800 olyan közalkalmazott van, aki a szervek alapfeladatai közé nem tartozó munkakörökben, területeken dolgozn ak, ilyenek ezen túlmenően az egészségügyi szakterületen dolgozók, az oktatási szakterületen foglalkoztatott pedagógusok, akik a belügy területén dolgoznak. Nekik gyakorlatilag egy fegyvertelen katonai állást fognak ajánlani alapjogi korlátozásokkal, kinev ezéssel összefüggő többletkötelezettségekkel, különös alkalmazási feltételekkel, eskütételi kötelezettséggel, a kinevezéstől eltérő foglalkoztatással, fegyelmi felelősséggel és hivatásetikai alapelvekkel. Hogy néhány példát mondjak: a szabad mozgás és a ta rtózkodási hely szabad megválasztásának szabadsága fog csorbulni, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása van a törvényben, a választójoggal kapcsolatos korlátozások, a munka és foglalkoztatás szabad megválasztása vagy a tulajdonjog gyakorlásának k orlátozása. Ez mind várni fog a belügy területén eddig közalkalmazottként vagy köztisztviselőként dolgozó emberekre. Szintén várni fog rájuk a titkosszolgálati megfigyelés, és várni fog rájuk az is, hogy gyakorlatilag egy munkaközvetítőként bármikor átrend elhetik, átküldhetik őket bármilyen más munkakörre a beleegyezésük nélkül is. Nem tudni, mi lesz a már megszerzett jogaikkal, mi lesz a kafetériajuttatásokkal, mi lesz azokkal az ágazati megállapodásokkal, amelyeket a szakszervezetek kötöttek a munkaadókka l. Egyet lehet tudni: a 12 órás munkavégzéssel, a szabadságok megnyirbálásával, a fegyelmi fenyegetettséggel gyakorlatilag egyetlen célja az előterjesztésnek, hogy egy kvázi katonai függelmi viszonyok közt dolgozó, a központi akaratot minden körülmények kö zött végrehajtó közigazgatás jöjjön létre. Hogy ebben hol van a jogbiztonság és a kiszámíthatóság, nem tudni. Hogy ebben hol vannak a magyar emberek érdekei, nem tudni
