Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):
2320 pedagógiai környezetet biztosítottak az általános iskolai tanulmányok időszakára. Ebben az iskolában a gyerekek szegregál t keretek között tanultak, de az iskolai mindennapokat - ünnepek, iskolai programok, szünetek - a többségi osztály gyermekeivel töltik. A középiskolai jelentkezés folyamán szembesülünk és szembesültünk azzal, hogy a debreceni középiskolák közül csupán egy intézménynek szerepel az alapító okiratában, hogy autista tanulókat is felvehet. Örömteli, hogy egy ilyen iskola legalább van, de ismerve gyermekeink eltérő képességeit és igényeit, kevésnek tartjuk, hogy két szakma tanulásán kívül nincs más lehetősége gye rmekeinknek. A Debreceni SZC Povolny Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában - ez nem egy tankerület által fenntartott intézmény - induló bőrdíszmű- és textilkészítő szakmák véleményünk szerint a jobb képességű gyermekeink intellektuális érd eklődését nem elégíti ki. Továbbá probléma az adott szakmák elsajátításánál, hogy olyan finommotorikai és manuális készségeket igényel, amelyekkel gyermekeink nagy része nem rendelkezik. Abba már nem is merünk belegondolni, hogy az érintett autista gyereke k hogyan teljesítenék a szakmai gyakorlatokat, amelyeket külső helyszínen kell majd megvalósítani. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fenti problémák megoldása nem könnyű feladat az oktatási rendszerünk számára. A szakemberhiány, az elfogadó iskolai környezet és - tegyük hozzá - gyermekeink eltérő magatartászavarai a hagyományos oktatásban gondolkodókat és minket, szülőket is elbizonytalanítottak. Úgy gondoljuk, nem megoldás, hogy vegyük le a diagnózist a gyermekeinkről. Nem járható út, mert nem lehet becsapni sem magunkat, sem az intézményeket. Az integráltan tanuló autista tanulók esetében egyre gyakrabban az intézmények által javasolt magántanulói státusz nem segíti elő a gyerekek szociális fejlődését, az adott gyerek további elszigetelődését jelentené. Az a utista gyermekek középiskolai integrációját egyegy középiskolai igazgató felvállalta, de ezek a gyerekek pár hét, hónap után magántanulói státuszba kerültek, ami nem mozdítja előre a társadalmi integrációt. Ez hatalmas terhet ró az amúgy is nehéz helyzetb en lévő szülőkre. A debreceni tankerület válaszában, amit május 24én kaptunk, a debreceni tankerület igazgatója, Pappné Gyulai Katalin röviden annyit közölt, hogy valóban csak a miáltalunk említett lehetőség van, de majd értesítenek bennünket, amennyiben változás történik. Ezt a választ nem is értettük. A levelet amúgy 46 szülő írta alá, mindannyian a Debreceni Kinizsi Pál Általános Iskola autista tagozatába járó gyermekek szülei. Ezt követően május 28án fordultunk az EMMIhez, Bódis József államtitkár úr hoz, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy vizsgálatot indítanak ez ügyben a debreceni tankerületnél. A választ dr. Kiss László írta június 29én. Mi türelmesen vártunk. Október 29én érkezett az EMMItől végleges tájékoztatás, amely szerint a vizsgálatot lez árták, és a debreceni tankerület megkezdte annak előkészítését, hogy az autizmus spektrumzavarral élő gyermekeinknek lehetősége nyíljon arra, hogy sikeres felvételi eljárás után integrált keretek között megkezdhessék tanulmányaikat Debrecen egyik gimnázium ában a 2019/20as tanévtől kezdve átszervezési eljárás után. Az előzetes tervezés szerint vagy a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, vagy a Tóth Árpád Gimnázium lesz a kiválasztott intézmény. Ennek a válasznak örülhetnénk is, pár probléma ugyanakkor adódik vele. 1. Gyermekeink autistaspecifikus helyi pedagógiai program, helyi tanterv alapján tanulnak, amely nem egyezik meg a többségi gyermekek pedagógiai programjával, tanrendjével, így a kimeneti követelmények is mások, mint a normál tanmenet esetén. 2. Gyermekeink nem képesek egy gimnáziumi felvételi eljárás követelményeinek eleget tenni a fenti okok miatt. Már a diagnózis felállítását is nehezíti, hogy a nem autista gyerekek intelligenciatesztjeivel nem vagy csak részben mérhetők a kognitív funkciók . 3. Csak azt nevezhetjük integrációnak, ami biztosítja gyermekeink számára az autizmusspecifikus személyi és tárgyi feltételek megteremtését. Tisztában vagyunk azonban azzal is,
