Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozatnak az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK:
2284 követelményének kielégítésére. Mindannyiunk nevében mondhatom, ez igen nagy segítség és egyben biztos támasz mind a jogalkalmazó szervek, mind pedig a jogkereső polgárok számára. Az indokolás ugyan semmilyen esetben sem része a törvénynek, ahogy ezt a Ház asztalán levő javaslat is rögzíti, viszont hatalmas segítség a jogalkotói akarat felderítésében. Különösen ily módon, hogy az előterjesztő kizárólagos feladatává válik a jogszabá lytervezetek indokolásának megszövegezése. (12.20) Tisztelt Ház! A javaslat mindenki számára nyilvánvaló célja a jogbizonytalanság megakadályozása által, hogy a jogszabálytervezetek indoklását - mint a jogalkotói akarat megismerési forrását - a nyilvánoss ág számára elérhetővé kívánja tenni. Mindezek fényében a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat elfogadását. Kérem, támogassa a tisztelt Ház is! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tiszte lt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka VargaDamm Andrea képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. VARGADAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/3232. országgyűlési javaslat elfogadásához természetesen igen szavazata lesz a Jobbik frakciójának, én csak röviden szeretném, miután mind előterjesztő úr, mind a Fidesz képviselője részletesen beszámolt arról, hogy maga a jogalap és a konkrét új módosító szövegnek mi az alapja, mi a célja és egyáltalán miként történik. Számomra, mint május 7ig joggyakorló számára már eddig is furcsa volt az, hogy ez nem így volt eddig. Tehát nemegyszer történt meg az, hogy számtalan módosítás történ t egy javaslatban, mire törvény lett belőle. Az indoklásokat, az indoklások változását a módosító javaslatokhoz nem hozták nyilvánosságra, ily módon még az is elképzelhető volt, bár ilyen ritkán fordult elő, hogy az adott indoklás, amikor például a bíróság on egy adott ügyben értelmezni kellett a jogalkotói szándékot, akkor egy aránylag más szövegű indoklás volt a végül megszavazott törvényhelyhez fűzve. Tehát úgy gondolom, ez egy régóta fennálló deficit, amelyet most szerencsére korrigál a jogalkotó. Úgy ít élem meg, hogy nem a hetedik alaptörvénymódosítás volt alapvetően az indok, hanem vélhetően már a joggyakorlatból eddig is kívánság volt az, hogy mindig legyen a módosítások során vagy a módosítások eredményeként aktualizálva az indoklás szövege is. Bár h angsúlyozni kívánom, hogy úgy ítélem meg, az Alaptörvényben foglalt azon elvárás, hogy elsősorban a preambulum és a törvényhelyek indoklása szolgáljon a joggyakorlat számára irányadóvá és csak kvázi másodlagos maga a normaszöveg, ez - ahogy annak idején is elmondtam - számomra nem igazán elfogadható, különösen úgy, hogy két napja éppen a magyar nyelv napját ültük. Ez a hihetetlen gazdag nyelv annyira pontosan tudja az adott rendelkezéseket úgy szolgálni, megfogalmazni, hogy azt pontosan értse a joggyakorló is, hogy mire gondolt a jogalkotó és milyen elvárások vannak a jogszabályok alkalmazása során - igencsak komoly lehetőség. De miután az Alaptörvény szent és sérthetetlen, ez volt a jogalkotói szándék, és így került megszavazásra, így nem kérdés, hogy most már az Alaptörvény is azt diktálja, hogy olyan helyzetbe kerüljenek a joggyakorlók, hogy az adott alkalmazandó jogszabálynak tényleg a pontos utolsó indoklását, amikor is a Ház megszavazta, ezzel az indoklással bírjon, hogy tudja teljesíteni az Alaptörvény elvárásait. Ily módon megköszönöm Hende Csaba alelnök úrnak, hogy ezt az előterjesztést megtette és végre ennek a kérdésnek pontot is tehetünk a végére. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK:
