Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - Az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára:
2221 Ez a szabályozás nem változott, tehát az állam helytállási kötelezettsége megmaradt. Felmerült - már nem tudom, talán Varju képviselőtársunk említette - a Balatoni Hajózási Zrt., a Bahart ügye. A Bahart az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona, így a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet vele rendelkezni, kizárólag állam vagy másik helyi ö nkormányzat javára idegeníthető el, vagy ezeknek 100 százalékos gazdasági társaságába apportálható. Egyébként a nagy értékű ingatlanok jellemzően az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak, így nem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg. Az önkormányzatok v agyonával, egyáltalán az önkormányzatok vagyonvesztésével kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban, engedjék meg, hogy én is visszahivatkozzam az előbbi napirendi pontra, ahol éppen arról volt szó, hogy az önkormányzatok önállóságát csorbítjuk. Most meg képvis előtársaim azon aggódnak, hogy az önkormányzatok képtelenek jól dönteni a saját vagyonuk tekintetében. Kétségtelenül felelősséggel járnak ezek a döntések, s kétségtelenül az önkormányzatok tagjait is felelősség terheli ezekben a döntésekben. A magam részér ől nagyon remélem, hogy akik ilyen horderejű döntéseket meghoznak a helyi önkormányzatokban, ezekkel tisztában vannak. Ugyancsak Varju képviselő úr említette föl - ránk olvasva - az Állami Számvevőszék vizsgálatainak megállapításait. Én ezt, bevallom, érde mként fogom fel, hogy van egy Állami Számvevőszék, ami egy ilyen nagy rendszerben tapasztalt hibákat feltárja, leírja és számonkéri azok kijavítását. Ez az Állami Számvevőszék dolga, teszi. Én ezt nem írom a rendszer hátrányára. Csárdi képviselő úr feltett e a kérdést, hogy az MFB mit és hogyan finanszíroz. Kérem szépen, a nevektől függetlenül a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységeket finanszíroz, az általa feltett kérdésben az idegenforgalmat finanszírozta, és nem X. Y.t vagy Z.t. Ezek a stratégiai célok. Egyébként sajnálom, hogy elment, mert ha megengedik, fél percre kalapot váltok, és nem országgyűlési képviselőként és államtitkárként, hanem a magyar Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége alapító elnökeként és örökös elnökeként mondom, 1986tól ezen a terüle ten dolgozva, hogy a mikro, kis- és középvállalkozásokat sehol a világon nem lehet banki feltételek mellett finanszírozni. A mikro, kis- és középvállalkozásokat a világ minden fejlett gazdaságában, így egyébként Magyarországon is erre a célra létrehozott pénzeszközökből egy erre a célra létrehozott intézményrendszer finanszírozza, nem mi hoztuk létre, 1991ben hozták létre a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, és azoknak a pénzeszközeiből, elsősorban annak a mikrohitelezési rendszeréből történik ez eknek a finanszírozása, egyébként a fővárosban is. Tordai képviselő úrnak a felvetésére: kérem, engedjen meg egyetlen reagálást. Én sem vagyok egyébként, hogy mondjam, egyetlen hitközségnek, felekezetnek, ennekannak, templomkörzetnek a tagja, és én is ism erem ezt a számot, ami azt mondja, hogy Magyarországon 1315 százalék a hívő lakosság aránya, tehát aki kvázi hitéleti tevékenységet folytat. De kérem, képviselő úr, amint ön bizonyára pontosan tudja, ezek az egyházi szervezetek azért messze nemcsak hitéle ti tevékenységet végeznek, hanem oktatási, szociális, egyéb feladatokat is ellátnak. Nyilvánvaló, hogy hitéleti feladatokra is esetenként igényelnek vagyonrészeket vagy ingatlanokat, de az elmúlt nyolc évben fejlesztési minisztériumban, jelenleg is egy ily en tevékenységet végző szervezetben dolgozva, saját tapasztalatom alapján felelősséggel állítom, hogy ezek az intézmények túlnyomórészt például ingatlanokat oktatási célra vagy szociális tevékenységre igényeltek és igényelnek, márpedig ezeket a tevékenység eket messze nem csak ez a 13 százalék igényli. Ha képviselőtársam megnézi, hogy hányan állnak sorban, mondjuk, egy egyház által működtetett szociális intézetben, és hányan az egyébként esetenként valóban joggal kifogással illethető állami ilyen rendszerekb en, akkor én úgy gondolom, hogy ha ilyen célokra megy a vagyon, akkor menjen. S végezetül, ha már ezt felhoztam, engedjék meg, hogy ennek a törvénytervezetnek az indokolását elmondjam. Az elmúlt évek során túlnyomórészt nem az állam kért az önkormányzatokt ól vagyonrészt vagy ingatlant, hanem az önkormányzatok kértek az államtól, például MÁVingatlanokat, az egyéb nagy, volt állami szervezetek rendeltetésszerű működéséhez átmenetileg vagy véglegesen nem használt ingatlanait, de ideértem például a nagyvárosok ban a
