Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - Az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2213 ELNÖK: Köszönöm, Hadházy képviselő úr. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat egy salátatörvény, amely több olyan jogszabályt módosít, amely az állami vagyonnal é s az önkormányzati vagyonnal van összefüggésben. Úgy gondoltam, amikor áttekintettem ezt a törvényjavaslatot, hogy három kiemelt módosításra szeretném felhívni a figyelmet, illetve kérdéseket szeretnék feltenni. Az egyik, az állami vagyonról szóló törvény módosításánál egy új 22. § kerül bevezetésre, és ezzel gyakorlatilag törlik az állam helytállását abban az esetben, hogyha az MNV Zrt. kártérítési, megtérítési, rábízott vagyon hasznosításával összefüggő kötelezettség tárgyévi bevétele vagy kiadási előirán yzata nem nyújt fedezetet ezek megvalósítására. Eddig a 22. § az állami helytállást biztosította. Én az új 22. §ban ezt nem látom, és én ezt aggályosnak tartom, hiszen az államnak az MNV Zrt. tekintetében a helytállást biztosítania kellene. A másik: a Mag yarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozásában, ahogy az államtitkári expozéban is a fideszes vezérszónoknál Hadházy képviselőtársam is elmondta, az ingyenes átruházást a képviselőtestület kizárólagos minősített többségű hozzájárulásához k öti, és kiterjeszti ezt a lehetőséget az önkormányzati vagyon egyházi, valamint civil szervezetek, közhasznú civil szervezetek számára történő átadására. Ezek a vagyontárgyak, én úgy képzelem el, és ez probléma is volt, hogy eddig más helyi önkormányzatnak vagy az államnak biztosíthatta az ingyenes vagyonátadást a helyi önkormányzat, és ezzel voltak is problémák, hiszen ha például lecserélte az önkormányzat a számítógépet, és szerette volna ezeket a még használható számítógépeket, mondjuk, egy iskolai alapí tványnak átadni, eddig erre ingyenesen a jogszabály nem biztosított lehetőséget. Ez egy előremozdulás. De a nemzeti vagyonról szóló jogszabály szerint nemcsak ezekről a dolgokról van szó, hanem például társasági részesedések is a nemzeti vagyon részei. Vag y például olyan nagy értékű ingatlanok is lehetnek az önkormányzat vagyonában, amelyeket ezzel a jogszabállyal, tudom, hogy minősített többség kell hozzá, de lássuk be, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol ezeket egy tollvonással meg lehet oldani. Bennem ezek a társasági részesedések fogalmazódtak meg gondolatként. Ha hozhatok egy siófoki példát, a Balatoni Hajózási Zrt. jelenleg teljes mértékben önkormányzati tulajdonban van, sok milliárdos tulajdonosi részesedése, közel kétmilliárdos vagyona van ebben S iófoknak. Tehát jelen felhatalmazás alapján akár előfordulhatna az is, hogy ezt a tulajdonosi részesedést adják… Tudom, államtitkár úr is azt mondta, hogy természetesen az önkormányzatnak a feladatai nem csorbulhatnak, de kérdezem én, hogy mikor… Tehát ben nem egy nagy kérdőjelet tesz ez a társasági részesedéseknek az esetleges megnyitása, hiszen ezeket is át lehetne adni akár egyháznak, akár közhasznú civil szervezetnek. Ezen túlmenően a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása, és nem is emlé kszem, hogy akár államtitkár úr vagy Hadházy képviselőtársam kitért volna rá, hogy a törvénynek még a hatálybalépésekor egy egyéves haladékot fogalmaztak meg pont az átláthatóság biztosítása érdekében, hogy 2012. január 1jén fennálló szerződések esetében ezt az átláthatóságot biztosítani kell. És ott az eredeti, tehát a jelenleg még hatályban lévő törvényben ezt úgy fogalmazták meg, hogy jogkövetkezményeket kell majd alkalmazni. A kérdésem az, hogy eddig ez bent volt, hogy jogkövetkezményeket kell alkalmaz ni, és akkor ezt eddig nem tették meg, vagy ezzel mi történt, vagy melyik jogszabály határozta meg, hogy milyen jogkövetkezmények lesznek alkalmazandóak. Mert most azért bennem van egy nagy kérdőjel, hogy ezek után, tudom, hogy 2019. július 1jéig adnának egy féléves haladékot ennek az átláthatóságnak a biztosítására, és amennyiben ez nem történik meg, akkor azonnali felmondás és mindenféle kártalanítás nélküli felmondás… De eltelt hat év, akkor eddig nem történtek meg ezeknek az ellenőrzései? Miért nem tör téntek meg? Miért
