Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (független):
2181 akkor, amikor önök voltak ellenzékben. Itt néhány példa már elhangzott ezzel kapcsolatban, én akkor hoznék egy újat, amikor fideszes képviselők is megélhették azt, hogy milyen az, am ikor a gyülekezési szabadságukat korlátozták, elég durván. 1988ig menjünk vissza, június 16án volt, lett volna egy megemlékezés Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének a 30. évfordulóján. Talán emlékeznek rá, elég nagy botrány lett ebből a megemlékezésből , konkrétan bilincsben vittek el embereket. Tamás Gáspár Miklós az örökmécsesnél körülbelül két mondatot tudott mondani, de ugyanígy járt többet között Orbán Viktor és Kósa Lajos is. Ha jól emlékszem, csak az örökmécsesnél 16 embert vertek bilincsbe. Idézn ék egy könyvből, Hodosán Róza: Szamizdat történetek című könyvéből, egyébként a Noran kiadónál jelent meg 2004ben. Ő így emlékszik erre, amikor már bent voltak a börtönben, illetve a fogdán. „Utolsónak Orbán Viktort hozták be a rendőrök. Egy kocsiból szál lították ki, majd hátrabilincselt kezénél kicsit megemelve belökték az ajtón. Addigra már díszes társaságunk túl volt az első izgalmakon, magunkon és a rendőrökön tréfálkozva próbáltuk eltölteni az időt. Természetesen egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak, a bilincsek levételéről azt mondták, nincs náluk a kulcs, a kollégájuk elvitte. Viktor szintén jogi magyarázatot próbált szerezni, s mint jogvégzett ember, feltette a kérdéseit. Minden megszólalása derültséget váltott ki; például, hogy felhívhatjae ügyvéd jét. A rendőrök oda se figyeltek, rezzenéstelen arccal hallgatták, míg mi jót derültünk ezen. Ebben a helyzetben abszurdnak tűntek a teljesen jogszerű kérdések. Abban az időben a rendőrségen nem volt szokás még az egypártrendszerű jogi szabályokra sem hiva tkozni. Itt mindenkinek hallgass volt a neve. Ha becsukódott az ajtó, nem tudhattad, mi történik veled.” Így éli meg az ember, amikor korlátozzák a szabadságjogait. Ez történt Orbán Viktorral, Kósa Lajossal, meg voltak többen még, mondom, nem csak fideszes ek, akik így jártak. Ugyanerről a napról idéznék egy belügyminisztériumi, akkor még szigorúan titkos III/IIIas jelentést, „az 1988. június 16ra szervezett ellenséges akciókról, a végrehajtott operatív és nyílt intézkedésekről” így szól a jelentés: „Az el lenforradalom szervezésében aktív szerepet betöltő személyek egy csoportja - mintegy 3040 fő - több évtizedes visszahúzódás után folyamatosan tér vissza a politikai közéletbe. Míg néhány évvel ezelőtt aktivitásuk abban merült ki, hogy egymás között interj úkat készítettek, rögzítették emlékeiket, állásfoglalásaikat, az elmúlt 34 esztendőben mind gyakrabban, növekvő számban részt vesznek a különböző ellenséges ellenzéki csoportok akcióiban, megjelennek rendezvényeiken, az utóbbi időben legális társadalmi re ndezvényeken is. (...) Már 1986. októberében elhatározták, hogy nagyarányú megemlékezést szerveznek a kivégzések 30. évfordulójára, amelyhez nemzetközi támogatást is szerveznek. Utóbbinak leglátványosabb megnyilatkozása az emlékműavatás - a mai nap folyamá n - a Per Lachaise temető kiemelt parcellájában.” Ez a párizsi keleti temető, azt hiszem, ez a hivatalos neve. (17.30) „1988. június 7ei keltezéssel deklarálták az u.n. „Történelmi Igazságtétel Bizottsága” megalakítását, amely már nem csupán „56” hanem „az 1945tel kezdődő egész történelmi korszak” újraértékelését követeli. Felhívásukban - amelyet a magyar társadalomhoz intéztek - kijelentik, hogy követeléseik teljesítése „előfeltétele minden megújulásnak, szellemi és politikai megtisztulásnak”. (…) Több ezres nagyságrendben röpcédulát állítottak elő, amelyen felszólították a lakosságot a megemlékezésre, közölték a tervezett programok időpontját és helyszínét. Ezekből 1988. június 1516án mintegy 3.500 db. került birtokunkba. (…)” Magyarul: elcsaklizták, hogy nehogy az emberekhez jusson. Akkor még egyszer: tehát így néz ki, így éli meg egy demokrata, amikor a jogait korlátozzák. Nem engedik, hogy tüntessen, ha el akarja mondani a véleményét, nem engedik oda egy adott közterületre. Ráadásul itt még sokkal d urvábban, egyéb más jogaikat is csorbították az akkori ellenzékieknek. Ezt így gondolják meg! Tehát amikor értékelik azt, hogy hogyan akarnak szavazni erre a törvénymódosításra, ez jusson eszükbe, hogy mi történt önökkel az elmúlt 30 évben - már amelyikük
