Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2118 Az ilyen céllal l étrehozott kétoldalú jogsegélyszerződéseink sorába illeszkedik a magyarvietnami polgári jogsegélyforgalmat szabályozó szerződés, amely a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegélyek tá rgyában Hanoiban, 1985. év január hó 18. napján aláírt szerződés, amely a polgári igazságügyi együttműködés számos részterületét szabályozza. Ezt a szerződést több mint 30 évvel ezelőtt írták alá, azóta pedig számos változás következett be a politikai, gaz dasági, társadalmi és jogi környezetben. Nemcsak ez a szempont teszi indokolttá a jelenleg is hatályos szerződés újragondolását, hanem az uniós kötelezettségeink is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 351. cikke, illetve a csatlakozási okmány 6. c ikkének (10) bekezdése a tagállamokat arra kötelezi, hogy a csatlakozásuk előtt kötött nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeik és az uniós jog között ne legyen összeegyeztethetetlenség. A megállapodás öt fő területre terjed ki, és részletesen szab ályozza azokat. Az „Általános rendelkezések” című rész általános hatályú szabályokat állapít meg, mint például a szerződés hatályára vonatkozó, a nyelvhasználatra vagy a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések. A kézbesítési és a jogsegély egyéb formáira vonatkozó szabályokat „Az eljárásjogi jogsegély” című rész tartalmazza. A perköltség biztosítása, illetve a költségkedvezményekre irányadó rendelkezéseket az „Eljárásjogi rendelkezések” című fejezetben találhatjuk meg. A IV. fejezet tartalmazza a polgári ügyekben hozott határozatok, illetve a választottbírósági határozatok elismerését és végrehajtását, végül pedig az átmeneti és zárórendelkezésekkel fejeződik be a megállapodás. Példának hadd mondjak néhány tartalmi elemet. A hatályos szerződéssel szemben n em állapít meg joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat, aminek következtében egyrészt a magyar jogalkalmazók a vietnami vonatkozású ügyekben is a magyar, illetve, ahol van, az uniós jogot alkalmazhatják, másrészt az e területeket szabályzó uniós jogba ütközés lehetősége is kizárásra került. A szerződés tartalmát tekintve megállapítható, hogy a megállapodás a hatályos kétoldalú jogsegélyszerződéshez képest korszerűbb és magyar szempontból kedvezőbb szabályozást tartalmaz. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ennek ismeretében kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka VargaDamm Andrea képviselő asszony. Parancsoljon! Öné a szó. DR. VARGADA MM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/3357., Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás kihirdetése áll előttünk. Nem szeretném jogi szempontból megismételni az előterjesztő által elmondottakat, illetőleg a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának szavait, amelyek a jogi okfejtését mutatták be ennek a megállapodásnak. Természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója üdvözli az ilyen jellegű megállapodásokat, különösen azért, mert a világ meglehetősen globálissá vált, a jogviszonyok, családi viszonyok, vállalati viszonyok, kereskedelmi viszonyok és mindenféle olyan életviszonyok, ame lyeknek nemzetközi aspektusa van, rákényszerítenek bennünket arra, hogy minél több országgal legyen ilyenfajta megállapodásunk, hiszen látjuk, hogy ahol ez nem történik meg vagy ahol ilyen nincs, ott meglehetősen nehezen tudják a polgárok jogaikat érvényes íteni. Az EUalapszerződésben meg vannak határozva azok a polgári jogi nemzetközi kölcsönös együttműködésre irányuló viszonyok, amelyeket az EUtagországoknak követniük kell. E vonatkozásban bizonyos országokkal korábban már megkötött, hasonló tartalmú meg állapodásainkat
