Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2112 végén komoly és kiemelendő témának tekintette, vagy akár az 1949es megszüntetésének a körülményeire, ahol éppen az volt a fő kifogás a közigazgatási bíróságokkal szemben, hogy olyan polgári, jogállami csökevénynek tekintették, amelynek abban a rendszerben nem volt lehetősége, hogy érvényesüljön. Utalnék arra, Staudt képviselőtársam idézett a magyar állam- és jogtörténeti könyvből, amelybe n kifogásolták az akkori közigazgatási bíróságok működését, hogy korlátozottan érvényesülhettek csak a jogok. Azért arra felhívnám a figyelmet, hogy ez a bizonyos tankönyv 1972ben íródott, és például Kovács Kálmán volt az egyik társszerzője, aki a Rákosikorszak idején volt az igazságügyi minisztériumnak a miniszterhelyettese, egyetemi tanár természetesen a későbbiekben és így társszerző, a magyar jogtörténeti tanszék veteránja. Tehát az ezekre való hivatkozások így most, 30 évvel a rendszerváltás után egy kicsit kétes jogállami hátteret adnak ezeknek a felszólalásoknak. Ami a miniszter urat illető kritikákat illeti, amit képviselő asszony említett, miniszter úr nemcsak jó ügyvéd volt korábban, hanem egyetemi tanár mind a mai napig, és tulajdonképpen ott a közigazgatási jog területével foglalkozott, és ebből írt különböző tanulmányokat. Tehát hogy ez neki valami új indíttatása lenne, a közigazgatási bíróságok létrehozatalára vagy akár a felsőbíróságnak a létesítésére, ez dokumentálhatóan nem igaz. Több évtiz edre visszamenőleg ezzel a témával foglalkozott. Különböző felvetések voltak, mindegyikre nem térnék ki, mert akár Szabó Timeának a különböző büntetőügyek előhozatala a közigazgatási bíróságokról szóló törvény tárgyalásánál szerintem nem teljesen aktuális, tehát ezekre nem reagálnék. Ami a Jobbik észrevételeit illeti, illetve többeknek a hétpárti egyeztetővel kapcsolatban, a hétpárti egyeztetőn például a titkárok és fogalmazók vonatkozásában is volt egy felvetés, itt a fogalmazók tekintetében már beépítésre is került az egyik eleme annak a felvetésnek, hogy hogyan tudnak átkerülni az új bírósági rendszerbe. Azért hangsúlyoznám csak, hogy elolvassuk az anyagokat, meghallgatjuk a felvetéseket, természetesen a módosító indítványokra is szakmai válaszokat fogunk majd adni. Ma írtam is egy levelet, amiben jeleztem, hogy ha jogszabálytervezetmódosítás formájában érkezik be, akkor tudunk érdemi válaszokat adni azokra a felvetésekre, amelyeket természetesen végigolvastunk, meg itt is jó néhány elhangzott belőle. Ami azokat a felvetéseket érinti, hogy ne lenne a jogállami kritériumoknak megfelelő, pontosítanék, miniszter úr azt mondta, hogy a törvény hatálybalépése előtt be tud érkezni a Velencei Bizottságnak az állásfoglalása, hiszen ez 2020. január 1jével valósul m ajd meg. De önmagában a parlament helyett nem a Velencei Bizottság írja a törvényeket, tehát a parlamentet nyilvánvalóan a kormányzat nem akarja akadályozni abban, hogy a szokott menetrend szerint haladjunk a jogalkotással. Hogy Nyugaton minden ilyen ideál isan zajlik, hát éppen most van az, hogy Ausztriában a köztársasági elnök nem nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökét. Tehát azért mondom, hogy máshol is vannak problémák, nem csak itt nálunk. Működési zavarok azért előfordulnak, de éppenséggel ez a jogáll am egyik erőssége, hogy vannak konfliktusok, és utána vannak megoldások, nem pedig egy ilyen sima sodorvonalban haladnak a dolgok. Lehet, hogy ezt a részét, akik a korábbi rendszerben nőttek fel, vagy éppen azokat a mintákat tekintik, amikor nem voltak vit ák, jobbnak tekintik, szerintem az a jó, ha viták vannak, ezeket kiérleljük, és annak mentén születnek meg a megoldások. Amit nagyon fontosnak tartanék kiemelni megint csak a közigazgatási bíróság kapcsán, nem volt eddig generálklauzula, tehát hogy valamen nyi közigazgatási ügyben megnyílik a bírói útnak a lehetősége, ez is megkívánta a közigazgatási bírósági szervezet átalakítását. Ez a kétfokú bírósági fórum sokkal magasabb garanciákat kínál azoknak, akik jogvitába bonyolódnak az állammal. (12.20) Itt azé rt kihangsúlyoznám, hogy az állammal, hiszen ezek az ügyek arról szólnak, amikor az állampolgár nem egy egyenrangú másik féllel vitatkozik, hanem egy erősebb hatalommal, az
