Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGALÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2090 függetlenül szemlélni és tárgyalni. Nem lehet az Orbánkormány eddigi hatalomgyakorlási módszereitől és a felhasznált eszközöktől függetlenül egyegy ilyen javaslatot végigtekinteni. Tulajdonképpen kijelenthető, hogy az lesz bíró ebben a rends zerben, akit a miniszter akar, addig, amíg akarja, és ebből következően várható az, nagyon erősen fennáll a gyanúja, hogy sok esetben a mindenkori igazságügyi miniszter és ezáltal a kormány nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben meghozott döntések et. A javaslatból erőteljesen sugárzik a historizmus, az esztergomi székhely kijelölése is pontosan azt mutatja, hiszen a székhelyválasztásnak pusztán történelmi okai vannak, praktikussági, gyakorlati okokból ez erőteljesen kifogásolható. Hadd hozzak egy h azai példát: KeletMagyarországról például Esztergom megközelítése sokkal nehezebb, mint Budapesté. Miskolcról közel két órával hosszabb az út vonattal, és átszállás nélkül ez nem oldható meg. A történelmi minták utánzása jelenik meg akkor is, amikor a köz igazgatási felsőbíróság második emberét másodelnökként intézményesítik. Sajnos azonban nemcsak a szimbolikus megnevezésekben, hanem tartalmában is a múltat idézi a javaslat, hiszen a jogállamiság követelményeivel össze nem egyeztethető rendelkezéseket tart almaz, a bírói, bírósági függetlenség semmilyen formában nem biztosított. Erről egyébként előttem szóló ellenzéki képviselőtársam nagyon érdekes jogtörténeti példákat is hozott arra, hogy a XIX. század végén hogy ítélték meg a helyzetet. A bírósági szervez etrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat. Úgy tűnik, hogy minden szinten a politikai akarat érvényesítése a fő cél, amelyet a javaslat garanciákkal is bebetonoz. A javaslat büszkén hirdeti, hogy megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak azáltal, hogy a költségvetésben külön fejezetet rendel a közigazgatási bíróságoknak, hiszen ezzel megteremtik a közigazgatási bíróságok pénzügyi függetlenségét. Ez látszólag jól hangzik. A Velencei Bizottság ajánlásaiban valóban szerepel is ez mint a pénzügyi független ség kritériuma, jelen javaslat azonban ennek csak látszatban tesz eleget. Ennek oka az, hogy a mindenkori igazságügyért felelős miniszternek rendkívül széles jogosítványai vannak a bíróság költségvetésének meghatározása körében. A miniszter gyakorolja ugya nis a fejezetgazda jogait a közigazgatási bíróságok költségvetési fejezete fölött, legalábbis a javaslat szerint, ami, nagyon remélem, hogy még változik majd az általános vita tapasztalatai alapján. A javaslat ezen részében, ennek keretében a miniszter hat ározza meg a közigazgatási bíróságok költségvetését. A különböző bírósági szerveknek ugyan van véleményezési joga, és ezt a véleményt a miniszternek ismertetnie is kell, azonban a bíróság által küldött véleményekhez semmilyen formában nincs kötve, gyakorla tilag szabadon állapíthatja meg a közigazgatási bíróságok költségvetését. Itt összehasonlításképpen fontos megjegyezni, hogy a rendes bíróságok esetén a fejezetirányító hatásköröket az OBH elnöke gyakorolja, amely sokkal nagyobb függetlenségi garanciákat b iztosít, mint amit a közigazgatási bíróságok esetén alkalmazni javasolt megoldás tervez bevezetni. Ebből a szempontból kifejezetten érdekes a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 65. §a, amely az OBH elnökét mint fejezeti rányítót pont azért tartja indokoltnak, hiszen a bírói függetlenség alkotmányos elvét csak így látja biztosítottnak. Tehát pont ezzel ellentétes érveket hoz fel ez a 2011es törvény. Ez azt jelenti, hogy az Orbánkormány 2011ben még úgy gondolta, hogy a p énzügyi függetlenség csak úgy garantálható, ha a bíróságok maguk dolgozhatják ki a költségvetésüket. Úgy tűnik, hogy az Orbánkormány véleménye a bírói függetlenségről nagyon sokat változott az elmúlt hét év alatt. A politikai akarat érvényesítése iránti i gény a személyi kérdésekben a legerőteljesebb a javaslat szerint. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács, amely gyakorlatilag az Országos Bírói Tanács közigazgatásban jelentkező szerve lesz, és a közigazgatási bírák döntéshozó testülete, tehát ez az OKBT, amennyiben személyi tanácsként jár el, kifejezetten felháborító összetétellel működik. Ebben a formációban az OKBT kilenc tagból áll a tervezet szerint. Ebből a közigazgatási felsőbíróság elnöke az egyik tag - ami érthető , további négy tag az OKBT rendes tagja, ami szintén érthető. A
