Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2086 Közigazgatási Bírói Tanács nál tartottunk, önmagában azt sem tartom jónak, hogy ennek az elnöke automatikusan a felsőbíróság elnöke, hiszen akkor itt nem egy plusz külső kontroll valósul meg, hanem tulajdonképpen egy kézben összpontosul ez a pozíció. Tehát minthogyha az OBH elnöke a z OBT elnöke is lenne, ha a jelenleg fennálló rendszerre szeretnék utalni. A jelenlegi rossz gyakorlat átvétele, hogy önök minden vezetői pozíciónál a fegyelmi eljárás hatálya alatt álló bírókat kizárják. Ez azért nagyon rossz, miniszter úr, hiszen mindenk it megillet az ártatlanság vélelme, és ráadásul, ha valaki pozícióban van és ellene fegyelmi eljárás indul, akkor ennek nincs következménye, viszont arra nagyon jó, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója kizárjon a választásból olyan jelölteket, akik neki nem t etszenek. Sajnos, ez a jelenlegi rendszerben nemegyszer megtörtént, ha a sajtóhíreket átfutják, nagyon sokan az OBTválasztáson azért nem tudtak indulni, mert mit ad isten, egy fegyelmi eljárás indult ellenük, s aztán, ha utána ez nem áll meg, akkor már el bukták a választást. (10.10) A miniszteri jogkörökről szintén VargaDamm Andrea képviselőtársam fog beszélni. Elképesztő mennyiségű jogkör kerül a miniszterhez, és itt nem csak a törvényszék elnökének szervezeti és működési szabályzatáról beszélünk, ami külön pikáns, hogy azt fel kell küldeni a miniszterhez, vagy akár az, hogy a miniszter személyesen fogja meghallgatni akár a bírójelölteket is, akiket elé felterjesztenek, a bírósági vezető jelölteket meg kötelező meghallgatnia. Halkan megjegyeztem az egye ztetésen, én úgy tudom, hogy azért a miniszteri pozíció elég fárasztó és terhekkel teli, és miniszter úr bár most itt tud lenni, hála istennek, de azon az egyeztetésen, amikor a minisztériumban voltunk, akkor sem tudott ott lenni egyéb közéleti feladatai m ellett. Tehát ha a javaslatnak a szakmai minisztériumi vitáján sem tud a miniszter ott lenni, akkor majd egyesével mennyire lesz energiája meghallgatni ezeket a jelölteket, efelől vannak kétségeim. Tehát azt gondolom, ez szintén abba az irányba hat, hogy n emcsak hogy túlterheljük a minisztert, hanem a hatáskörét is extrém módon növeljük, ráadásul a miniszter fogja eldönteni, hogy a három elé terjesztett jelöltből ki lesz bírósági vezető, illetve ki lesz úgymond egyszerű bíróvá kinevezve. Ahogy mondtam, a tö bbi hasonló hatáskört majd Damm Andrea képviselőtársam fogja elmondani. A felsőbíróság elnökének kinevezési feltételeinél roppant kevés az öt év közigazgatási ügyszakban eltöltött gyakorlat, illetve még ez se kell, elég emellett tíz év olyan idő, amit közi gazgatási jogi szakterületen szerzett, ami azt jelenti, hogy a felsőbíróság elnökének olyan ember is kinevezhető, aki életében nem volt bíró. Ez azért elég furcsa. Nem tudom, hogy ez Európában mennyire gyakorlat, biztos ezt is megvizsgálták, nem tudom, hog y vane erre európai példa, nagyon csodálkoznék, ha lenne. Egyébként ez a többi pozícióra, tehát a másodelnökre is igaz, de akár a törvényszéki elnökökre is, ott is öt év gyakorlat elég, ráadásul ott még az ötéves közigazgatási jogi szakterületen eltöltött gyakorlat is elég. Tehát hogy egy szemléletes példával éljek, úgy lehet valaki törvényszéki elnök, hogy mondjuk, egy kormányhivatalnál jogi előadóként dolgozott öt évet, és olyan bíróknak fog feladatokat adni és igazgatni őket, akik mondjuk, 2530 éve a p ályán vannak. Tehát azért el tudjuk képzelni ezt a helyzetet, ez megint csak nem a független működést és a szakmai működést erősíti véleményem szerint, és sajnos attól tartok, az idő be fogja bizonyítani, hogy ebben is nekünk volt igazunk, hozzáteszem: saj nos. Meg kell említenem, hogy még a kinevezéskor is a miniszter fogja beosztani a bírókat a közigazgatási bíróságokra, és ahogy elmondtam, a különböző hatáskörök itt még véget sem érnek. A pályázatok elbírálási rendszerét említettem, illetve a miniszternek a szerintem kiemelkedő jogköreit. Viszont itt a végére még egy dolgot ki kell emelnem, és ez a jogegységi határozatoknak az a válfaja, amikor kiderül, és itt tetten érhető az, hogy az egész közigazgatási bírói rendszer különválasztása a Kúriától egy fából vaskarika, vagy egy fém faház - ahogy azt lehetett látni bizonyos kereskedelmi láncok hirdetéseiben , ugyanis amikor a Kúrián születnek bizonyos döntések, és erre önök is gondoltak, le van írva egy külön fejezetben, születhetnek a Kúrián bizonyos
