Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2081 Tisztelt Elnök Úr! Tisz telt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány felismerve a Wlassics Gyula által megfogalmazott igazságot, megkezdte az önálló professzionális közigazgatási bíráskodás alapjainak a megteremtését. Az előző parlamenti ciklus alatt került elfogadásra a magyar közjogi törvényhozás során első alkalommal az önálló közigazgatási perrendtartás. Ennek elfogadásával az első lépés megtörtént a közigazgatási bíráskodás újrapozicionálása terén. A jelenlegi Országgyűlés, a választópolgárok bizalmának köszönhetőe n, az Alaptörvény hetedik módosításával lefektette a szervezetileg független közigazgatási bírósági rendszer kereteit, ma pedig megkezdjük a vitáját, hogy jogszabályokkal, tartalommal töltsük fel ezt a rendszert. Tisztelt Ház! A közigazgatási bírósági szer vezetrendszer kiépítése a szakmai konzultációk, társadalmi egyeztetések - erről bővebben beszélt már a miniszter úr , nemzetközi összehasonlító tendenciák figyelembevételével optimálisan a kétszintű működést kívánja meg, amely a következőt jelenti. Feláll na a Kúriával egyenlő jogi státuszú közigazgatási felsőbíróság, valamint alatta nyolc közigazgatási törvényszék. Mindenféle jogállami és alkotmányos aggályok eloszlatása végett szeretném tisztázni a miniszter jogköreit a közigazgatási bíróságokat illetően. A törvény értelmében kiemelendő elvi tétel, hogy a miniszteriális igazgatási modell kerül esetünkben bevezetésre, mint számos egyéb, már említett európai uniós tagállam esetében. A miniszter költségvetési és személyzeti jogosítványainak gyakorlása mellett ezen kérdésekben kiemelt szerep jut a bírói önkormányzati szerveknek is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A miniszter döntési jogköre erős korlátok közé van szorítva, így kizárásra kerülnek az esetleges szubjektív döntések meghozatalának eshetőségei. Úgy vélem , a vázolt konstrukció kielégíti a jogállamiság követelményeit. A bírói testületek hatáskörei, ez is elhangzott a miniszteri expozéban, a Velencei Bizottság által 2016ban kiadott Rule of Law Checklist és a 2010es bírósági rendszer függetlenségéről szóló jelentés kritériumaira figyelemmel kerültek kialakításra. A bíróságok működésének garanciális jellegű kérdései mellett személyügyi, ügyelosztási, költségvetési források biztosítása, véleményező, javaslattételi és konzultációs feladatokat is végeznek, kieme lten a bírói életpályával és a bírák előmenetelével kapcsolatosan. Ezek a bírói testületek két szinten jönnének létre. Az egyes közigazgatási bíróságok mellett összbírói értekezlet és közigazgatási bírósági tanács, míg országos szinten az országos közigazg atási bírói tanács, OKBT kerül felállításra. A Velencei Bizottság és az ENCJ dublini deklaráció egyaránt a bírói függetlenség egyik garanciájaként emeli ki a bírói kinevezések és előmenetel kapcsán a független bírói tanácsok szerepét, amelyeknek a kialakít ott magyar modell teljes mértékben megfelel. A közigazgatási bírósági elnököket az igazgatási tevékenységük ellátása során a személyi és tárgyi feltételek biztosításában a hivatalvezető segíti majd és bírósági igazgató, akik a bíróság technikai vezetését l átják el. Hét tagállamban működnek, például Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban vagy Észtországban. Az egységes fellépést igénylő ügyekben, amelyek minden közigazgatási bíróságra érintőlegesen kiterjednek, a közigazgatási felső bíróság elnöke jogosult élni javaslattételi, véleményezési és döntési hatáskörei gyakorlásával. Szintén hatáskörébe utalja a szabályozás a közigazgatási bírák képzési rendszerére vonatkozó terv és program kidolgozását, továbbá a bírósági titkárok és fogalm azók egységes központi képzésének tervét, programját, amelyet az OKTB véleményez.A szakmai egyeztetések eredményeképpen egyhangú konszenzus született abban a kérdésben, hogy a közigazgatási bíró jogállására vonatkozó szabályok tekintetében csak kisebb elté rések megengedettek a rendes bírósági bírókra vonatkozó szabályokhoz viszonyítva. Az eltérés alapvető célja, hogy a hagyományos belső bírósági karrierből fogalmazó, majd titkár, valamint a kívülről az előírt és megkívánt szakmai tudással érkező pályázók eg yenlő eséllyel indulhassanak a közigazgatási bíróvá válás útján. Szintén a közigazgatási bíráskodás sajátos jellegét erősíti az a tény is, hogy intenzív kapcsolat alakul ki a közigazgatás és a bíróságok között. Az előttünk fekvő javaslat megteremti a lehet őségét a közigazgatási bíró beosztását
