Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter
2072 „Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLI II. törvény 52. § (2) bekezdése alapján - a miniszterelnök javaslatára - 2018. november 13ai hatállyal Gion Gábort a Pénzügyminisztérium államtitkárává kineveztem. Budapest, 2018. november 12. Üdvözlettel: Áder János.” ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ors zággyűlés! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és a magam nevében gratuláljak államtitkár úrnak, és sok sikert kívánjak munkájához. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló tö rvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztések T/3353. és T/3354. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Elsőként megadom a szót Trócsányi Lászl ó igazságügyi miniszter úrnak, a törvényjavaslatok előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszter úr! DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter , a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, nem túlzás expozémat azzal a kijelentés sel kezdenem, hogy hazánk jogtörténetében kiemelkedő jelentőségű esemény részesei vagyunk. A rendszerváltás egyik adósságának - vagy akár nevezhetem mostohagyermekének - törvényi szintű rendezésére teszek a kormány nevében javaslatot. 19891990ben sokan v oltunk, akik hittük, hogy szükség van a rendes bíróságoktól elkülönült és a kommunizmus éveiben megszüntetett önálló közigazgatási bíróság visszaállítására. Erre azonban különböző okokból nem került sor, a politikai fősodor akkoriban csak a megszülető Alko tmánybíróságra figyelt. A sebtében összeállított 1991. évi XXXVI. törvény preambuluma, amely a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről rendelkezett, ekként fogalmazott: „Az Országgyűlés a közigazgatási bíráskodás teljes körű megteremtéséig a következő törvényt alkotja.” Ez a törvény nem volt hosszú életű, és a közigazgatási bíráskodás kérdése a következő évtizedekben feledésbe is merült. Az idézett fordulat egyébként nagyon hasonlított az 1989. évi alkotmány preambulumában fog lalt azon kitételhez, ami az új alkotmány elfogadásáig állapította meg Magyarország alkotmányának szövegét, azzal az ideiglenesség üzenetét kívánta a törvényalkotó megfogalmazni 1991ben. Az önálló közigazgatási bíráskodás teljes körű megteremtésének végál lomásához most az általános vita tárgyát képező törvényjavaslatok elfogadásával jutunk el. Közel 30 éves késéssel állítjuk fel a csaknem hetven évvel ezelőtt megszüntetett, a rendes bíróságtól elkülönítetten működő, jogállami garanciát jelentő közigazgatás i bírósági rendszert. Figyelemmel arra, hogy jelen törvény elfogadása kiemelt figyelmet kap mind Magyarországon, mind külföldön, szeretném bemutatni azt a folyamatot, amely megelőzte a most megkezdett általános vitát. Igazságügyi miniszteri jelöltként már 2014 májusában bejelentettem az Igazságügyi bizottság előtti meghallgatásomkor, hogy a közigazgatási bíráskodás kérdését napirendre kívánom tűzni.
