Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
1994 Az érintettek jogainak és érdekeinek biztos ítása érdekében a Nemzeti Doppingellenes Szervezet a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő intézkedések és garanciák kidolgozására köteles a magyarországi törvényalkalmazás során is. A nemzeti sportinformációs rendszer, az NSR a magyar sport minden terüle tére és résztvevőjére vonatkozó adatok nyilvántartását szolgáló elektronikus és folyamatkezelő rendszer. Az adatvédelmi szabályok változására tekintettel a sporttörvény NSRrel kapcsolatos szabályait módosítani szükséges, részleteiben meghatározva a kötele ző és kezelendő adatokat, az adatkezelésre jogosultak körét. Mindemellett a törvénymódosítás kiterjed a szabadidősportra is, hiszen a szabadidő eltöltésének jelentős hagyományai és szervezeti előzményei vannak Magyarországon; gondoljunk csak például a Magy ar Szabadidősport Szövetségre, a Magyar Természetjáró Szövetségre vagy a Magyar EgyetemiFőiskolai Sportszövetségre. Ennek ellenére a hazai szabadidőeltöltési kultúrában az aktív sporttevékenység még mindig háttérbe szorul az egyéb szabadidős tevékenysége kkel. (Sic!) Éppen ezért nagyon fontos a társadalomnak a sport iránti érzékenyítése, amely folyamatosan és jó irányba halad. Elég, ha a mindennapos testnevelés bevezetésére vagy a települési szabadidősportprogramokra gondolunk, nem elég azonban, hogy a sz emléletváltást sürgessük, ezért tenni is kell. Azzal egyidejűleg a szabadidősport tömegbázisát növelő direkt és indirekt anyagi ösztönző rendszert is ki kell építeni és alakítani annak érdekében, hogy a magyar népesség minél nagyobb hányada válassza az akt ív életmódot, és a rendszeres sporttal tegyen egészsége védelméért. A társadalomban érzékelhető sportolási hajlandóság kiváló tendenciájának - gondoljunk csak az egyre népszerűbb futóprogramokra - további erősítése szükséges, ennek érdekében az állami támo gatásoknak a szabadidősport területére történő kiterjesztése már megkezdődött, az eredmények pedig azt mutatják, hogy ez az irány, és ezt kell követnünk. A törvényjavaslat ezért bevezeti a regisztrált szabadidősportoló státuszát, amely az ösztönző rendsze r jogosultsági alapját adja meg. A szabadidősportoló ezúton különféle, az állam által biztosított kedvezmények igénybevételére válik jogosulttá. Az önkéntes regisztrációs folyamat, valamint a kedvezmények biztosítása részletszabályait külön jogszabály hat ározza meg. A törvénymódosítás, a hazai sportfinanszírozási rendszer által biztosított lehetőségeket figyelembe véve a javasolt módosítás megteremti a jogszabályi alapot ahhoz is, hogy a sportegyesületek hivatásos sportolókat tudjanak foglalkoztatni, ezt i s tartalmazza. Ezzel a hivatásos sportolók foglalkoztatására irányuló jogviszonyok lehetőségeinek bővítését valósíthatjuk meg. Figyelemmel a különböző nemzetközi olimpiai szervezetek által rendezett, olimpiai jelzővel bíró eseményekre és azok bővülő körére , szükséges ennek a változásnak a sporttörvényben történő követése is, mivel a MOB kizárólagos feladatkörét ezen események tekintetében is biztosítani szükséges, és feladatát el kell hogy lássa. (17.40) Az egyre bővülő ifjúsági és juniorversenyek száma i s azt bizonyítja, hogy a sport területén kiemelten fontos szerepet tölt be az utánpótlásnevelés, hiszen ez támogatja az egyes sportágak esetén a megfelelő kiválasztást és a felkészülést, a versenysport területén ez az élsportolóvá válás első lépcsőfoka, e nnek az eredményessége a nemzeti válogatottak körében egyre népszerűbb, és ez a záloga a munkának. A kiválasztás és az utánpótlásnevelés több színtéren zajlik, azonban az utánpótlásnevelés alapvető színhelye a sportegyesületi foglalkozás. Tekintettel az utánpótláskorú sportolók életkorára, szükséges, hogy a sporttevékenység támogatása mellett a tankötelezettség teljesítése is nagy hangsúlyt kaphasson, és így a sportolók, a szakmai képzésükért felelős sportegyesületek és a köznevelési intézmények összehang olt feladatellátása mentén hatékony utánpótlásnevelést tudnak biztosítani.
