Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd):
1989 gondol mindenki egyébk ént ebben a társadalomban. Hogy tényleg ne ismételjem hosszan, hogy mely családokat támogatnak kiemelten: Orbán, Mészáros, Garancsi és ehhez hasonló családneveket lehet itt elmondani. A másik embertelen vonása az önök családpolitikájának, hogy munkához köt ik ezeket a támogatásokat. Tehát ha egy gyermek szülei elveszítik a munkahelyüket, akkor önök szerint az a gyermek elveszíti a jogát arra, hogy családtámogatásokat kapjanak utána. Ez elképesztő! Ilyen még a világon nem volt, szerintem ez Európa szégyene, ú gyhogy ha azt gondolják, hogy maguk egy családbarát kormányzást valósítanak meg, akkor talán üljenek le, gondolják át, és onnan folytathatjuk ezt a társalgást. De nem meglepő, hogy a szemléletük végtelenül elavult, hiszen azt valami ókonzervatív eszmerends zerből próbálják levezetni és nem azoknak az országoknak a családpolitikájából, amelyek sikeresek ezen a téren. Tehát ha valóban magasabb gyermekszámot szeretnének, akkor a skandináv modellt követnék és nem valamiféle sosemvolt középkori keresztény politik át, és nem a gendert tennék meg fő ellenségnek, amely mindösszesen annyit mond, hogy vannak a társadalomban nemek, és ezeknek a nemeknek különböző tapasztalatai vannak, különböző szerepei és feladatai az élet során. Nem tudják, hogy mi az a gender; az nem egy ideológia, az egy tudomány. De Nacsa képviselőtársam úgysincs itt, úgyhogy most nem tartok neki továbbképzést. Azért azt elmondanám, hogy egy olyan tanulmány, egy olyan előterjesztés sem született, amely azt mondta volna, hogy az óvodás gyerekek kezébő l ilyen vagy olyan típusú játékokat ki kellene venni. Hadd mondjam el neki, hátha majd elmesélik, hogy vannak fiaim is, lányaim is, és játszottak a fiúk is babával és a lányok is kisautóval, és semmit nem vettünk ki senkinek a kezéből fordított esetben sem . Mégis nagyon egészséges lelkületű gyermekek nevelkedtek belőlük. Úgyhogy megnyugtathatom őt, hogy a babával és a kisautóval játszás nem valami olyan dolog, ami megnyomorítaná a gyermekek lelkét és a társadalmat. Amikor megint csak Nacsa Lőrinc éjsötét ho zzászólására kell visszautalnom, mert arról beszél, vagy általában a KDNPsek arról beszélnek, hogy minden gyermeknek joga van egy anyához és egy apához, akkor az a baj, hogy maguk azt értik alatta, hogy azonos nemű párok ne vállalhassanak gyereket. Ezzel két nagyon komoly probléma van. Az egyik, hogy vállalnak, tehát jó lenne, ha beköszönnének néha a valóságnak, amely ott jön szembe. Másrészt pedig valóban minden gyermeknek joga lenne két szülőhöz, de ez azt is jelenti, hogy nem az a családmodell kell hogy érvényesüljön, amit maguk erőltetnek, hogy apa talicskázza haza a pénzt, anyuka pedig otthon marad akkor is, ha egyébként nem ez a célja és nem ez volt a terve az életben. Egy méltányosabb munkamegosztás, a magánélet és a munka összeegyeztethetősége és eg y XXI. századi egyensúlyának kialakítása lenne az, vagy legalábbis az erre való lehetőség megteremtése, ami előbbre vinne a családpolitikában, előbbre vinne a népesedéspolitikában. Ha például beszélnének kicsit arról, hogy az apáknak is van szerepe a gyerm ekvállalásban és az anyáknak, a kisgyerekes anyáknak is van szerepük a munkaerőpiacon, vagy legalábbis meg kell hogy kapják a lehetőséget erre, akkor az azért eléggé előremutató lenne. Sőt elmondom: a termékenységi arányszámot is ez növelné és nem ez az ez oterikus keresztény bullshit, amit időnként levágnak. Tegnap vagy tegnapelőtt, azt hiszem, maga Harrach Péter bírta elmondani, hogy akinek négy gyereke van és nőből van, az már úgysem megy dolgozni és ne is menjen. Szeretném jelezni, hogy az én páromnak pé ldául négy gyereke van, közös négy gyerekünk van és megy dolgozni, de csak azért, mert annyira jó fej a cége, hogy lehetővé teszi azt, hogy négy órában vállaljon munkát. A magyar kormánynak semmilyen olyan támogatási rendszere, ösztönző rendszere nincs, am i a részmunkaidőt, az atipikus foglalkoztatást, a kisgyermekes anyák munkavállalásának, ismételt munkába állásának a megkönnyítését támogatná. Ez lenne például egy olyan irány, amely valóban a gyermekvállalás támogatásának irányába hatna és nem az a kizáró , kirekesztő, fundamentális keresztény, néha szélsőjobboldaliba átcsapó családpolitikai támogatási rendszer, amit most önök erőltetnek.
