Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1985 segítettek, felújítottak több mint háromszáz általános iskolát. A Gyurcsánykormány nem stadionokat épített, hanem hat új e gyetemi központot. A Corvinust is, amiből önök most magánegyetemet csináltak, a Gyurcsánykormány építette, és még hosszasan sorolhatnám a SOTEtól a szegedi egyetemig. Ilyen volt az a világ, és azt kell mondjam, hogy több megbecsülést érdemelne még önöktő l is. Tudom, hogy ez ugyan hiú ábránd, de ez nagyon fontos lenne, hogy lássák önök is és lássa a közvélemény, hogy nem önöktől indult el a spanyolviasz, hanem már korábban is létezett családtámogatás, létezett szociálpolitika. Köszönöm szépen. (Taps az MSZ P és a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az LMP vezérszónoka a következő és a vezérszónoki körben egyben utolsó felszólaló Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, e lnök úr. Tisztelt Ház! Itt előttünk egy salátatörvény fekszik, amelyben vannak nyilván olyan elemek, amelyeket lehetne is vagy lehet támogatni, és vannak olyanok, amelyeket nem. A kormány előterjesztése szerint tulajdonképpen olyan intézkedések jogi kodifi kációs átvezetéséről van szó, amelyek jogalkalmazási szempontból pontosítják, egyszerűsítik az eljárásrendet. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy a kormány salátatörvényszerűen próbálja a társadalomra, az emberekre ráterhelni a saját kapkodásából, felületességé ből és egyéb működési hibákból adódó problémákat. Én két kérdéskörrel szeretnék most kiemelten foglalkozni, az egyik a tartási kötelezettség folyamatos kiszélesítése, a másik pedig a nyugdíjakból levonható adósság kérdése. Mi úgy látjuk, hogy a tartási köt elezettségnek ezzel a folyamatos kiszélesítésével a kormány gyakorlatilag átesik a ló túloldalára, és túlterheli az érintetteket, ugyanis egyre nagyobb anyagi nehézséget okozhat a gyermekeknek, unokáknak, hogy a velük szemben érvényesíthető összes tartási igény elérheti akár a jövedelmük felét is. Számolnia kellene a kormánynak azzal, hogy nagyon sok családban - egy, két- és háromgyermekes családban - a szülőknek sok esetben még annyi jövedelmük sincs, hogy a saját gyermekeikről, tehát lefelé a korfában, t isztességesen gondoskodni tudjanak, és egyszerűen nem teszi lehetővé a jövedelmi helyzetük, hogy az idős szüleikre is áldozzanak. Ráadásul azzal is szembe kell nézni, hogy az ápolás, gondozás sok esetben egy behatárolhatatlan dolog abból a szempontból, hog y az idős, ápolásra szoruló rokont nem csupán gondozni szükséges, hanem orvosi vizsgálatokra, kezelésekre, adott esetben például gyógytornára kell elvinni, ami akár 250 kilométeres távolságban is lehet, például Szombathelyről a Kékgolyó utcába kell valakit elvinni, és akkor a gyógyszerek horribilis áráról még nem is beszéltünk. (17.00) Azt is látjuk a gyakorlatban, hogy emberek sokszor emberfeletti küzdelemmel ápolják szüleiket, gondoskodnak a családtagjaikról, és ha valaki ezt nem teszi bármilyen oknál fo gva, akkor negatív bélyeg kerül rá. De, képviselőtársaim, végül is azért fizetjük a közterheket, a szociális hozzájárulást, hogy gondoskodjunk időseinkről, duplán kifizetni ezt nem igazságos. Nem szeretnénk a jövőben, ha az idősek, arra rászorulók gondozás át teljesen a családokra, hozzátartozókra terhelné a kormány. Ugyanis a magyar társadalombiztosítás pontosan erre és ilyen esetekre hivatott létrejönni, azért, hogy az időseket, az arra rászorulókat támogassa, az aktív dolgozókat pedig tehermentesítse. Bár a családok sokszor szívből, belülről jövő kötelességből gondozzák, ápolják, támogatják saját időseiket, de számos esetben ezek a családok, mint ahogyan mondtam, maguk is támogatásra szorulnak. Látnunk kell azt is, hogy családi kapcsolatok, karrierek, embe rek egészsége megy rá sok esetben az idősek vagy az arra rászorulók gondozása miatt. Igen, legyünk felelősek a társadalmunkért, ne nyomorítsuk meg azonban sem a fiatal családokat, sem az időseket. Ez az intézkedés a szociális állam valóságát kérdőjelezi me g, ezért javasoljuk mindenképpen felülbírálatra
