Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1944 természettudományos tárgyak oktatói azt se tudták, hogy mit csináljanak, se tanterv, s e tanmenet, semmi nem volt, és már így tanítani kellett. És azóta se sikerült ezt érdemben rendezni. (13.50) Az se a kancellárok hibájára vagy hiányosságára vezethető vissza, hogy amikor megtörténtek ezek az átszervezések, akkor egy csepeli szakképző inté zményben kikapcsolták a gázt, mert az átadásátvételnél egy anomália volt. Én azt állítom, hogy nem a kancellár hiányzik a szakképzésből, egészen máshol kellene ezt keresni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalások következnek; elsőként Pósán László képviselő úr, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én a szóban forgó törvényjavaslaton belül csak a kutatásfejlesztéssel és innovációval kívánok foglalkozni egy rövid hozzászólás erejéig. A törvénymódosításnak ezek a megfogalmazásai vagy idevonatkozó részei nagymértékben támaszkodnak az Egyetemi Technológiai és Tudástranszfer Fórum 2018. május 27i rendezvényén elhangzottakra. Azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog. A hazai felsőoktatási intézményeket érintő kutatáshasznosítási és technológiaitranszferkörnyezet módosítására, fejlesztésére tett szabályozási javaslatok itt megszülettek, és alapvetően erre épít a törvény. Itt megfogalmazódott egy olya n sommás vélemény, amit aztán jogszabályba át kellett ültetni. Ez úgy szól, hogy a közfinanszírozási kutatóhelyek kapjanak korlátozásoktól mentes rendelkezési jogot a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó vagyoni jogok tekintetében. Ugyanis az a helyzet, hogy a kutatásfejlesztésről, innovációról szóló törvény a kutatóhelyeken keletkező szellemi alkotásokat állami vagyon körben tartja, ami önmagában persze nem baj, csak ez a jelen helyzetben, amikor felgyorsult ütemben zajlik a világban az innováció, okoz mégisc sak bizonyos korlátokat. A kutatóhelyeket ugyan tulajdonosijoggyakorlóként nevesíti a jelenlegi törvény, tehát a szellemi alkotással a kutatóhely, az egyetem maga gazdálkodik, de mégis az állami vagyonnal kapcsolatos háttérszabályokat kell rá alkalmazni. Az állami vagyonról szóló törvény szerint az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megóvása, gyarapítása, illetőleg az állami és közfeladatok ellátásának elősegí tése, ami természetesen rendben van. Ezek a célok alapvetően az állami vagyon megőrzését szolgálják, viszont a szellemi alkotások esetében ez nehezen értelmezhető. Itt a fő cél mégiscsak a mielőbbi hasznosítás, és a szellemi tulajdon egyik ismérve az, hogy időben korlátozott jellegű. A kutatóhelyeken létrejövő találmányokat alapvetően szabadalmi oltalommal lehet védeni, a szabadalmi oltalom pedig a hatályos törvényi szabályozás szerint a bejelentés napjától húsz évig tart, tehát ennek van egy időbeli korlát ja. Akkor, ha a fenntartási díjat nem fizetik meg, vagy ha az oltalom megsemmisítése vagy az arról való lemondás bekövetkezik, akkor a szabadalmi oltalom nyilván hamarabb is megszűnhet. A szabadalmi törvény kizárólagos hasznosítá si jogot biztosít a szabadalom jogosultjának, de kizárólagos jogosultsághoz egy hasznosítási kötelezettség is társul. Amennyiben a szabadalmas meghatározott időn belül nem gondoskodik a találmány hasznosításáról, illetve másnak sem ad hasznosítási engedély t, akkor - ilyenkor nyilván egyéb körülmények teljesülése is szükségeltetik - az ezt kérelmező számára a hasznosításra vonatkozó kényszerengedélyt ki kell adni. A közfinanszírozású kutatóhely a szellemi alkotások jellegéből és a kutatóhely elsődleges felad ataiból következően ritkán hasznosítja a találmányokat saját keretein belül, azokat többnyire átruházza, vagy engedélyt ad azok hasznosítására. A szellemi alkotáshoz fűződő jogok főszabályként a szellemi alkotást létrehozó személyt, a feltalálót illetik me g. A szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogok közül az átruházhatók a közfinanszírozású kutatóhelyekre szállnak át. A kutatóhelyeken a legtipikusabb eset a szolgálati
