Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója:
1929 Harmadrészt pedig a központi költségvetés által finanszírozott kutatóhelyeken - köztük az egyetemeken - létrehozott szellemi alkotások hasznosítását kívánja elősegí teni a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény célirányos módosításával. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország számára a lendületes fejlődés fenntartásának, a NyugatEurópához történő f elzárkózás folytatásának az egyik kulcsfontosságú tényezője a tudás és az innováció. Mindhárom javaslat e tényezők és értékek megerősítésére, érvényesülésük és elismerésük fokozására irányul. Első javaslatunk célja a kiemelkedő szellemi tevékenységű alkotó k iránti társadalmi megbecsülés kifejezésre juttatása a 65 év feletti Széchenyidíjas tudósok járadékának bevezetésével. Azon túl, hogy a kiemelkedő szellemi teljesítményeket a kormány minden évben díjazza a Kossuthdíjjal és a Széchenyidíjjal, mindenképp en szükséges olyan rendszeres juttatás biztosítása is, amely a teljesítmények nagyrabecsülését úgy juttatja kifejezésre, hogy rendszeresen és kiszámítható módon hozzájárul a díjazottak időskori anyagi biztonságához. A Kossuthdíjasok számára elérhető művés zjáradékhoz hasonló, élethosszig járó tudományos alkotói járadék bevezetésével válik teljessé ez a gondoskodás. A tudományos alkotói járadék fedezetét a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében kell biztosítani, ezért a kormány intézkedik a Magyar Tudom ányos Akadémia részére tudományos alkotói járadék kifizetése érdekében 186 millió forint, valamint a kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása érdekében további 5,5 millió forint forrás biztosításáról a 2019. évi költségvetés terhére. A tudományos alkot ói járadék is kifejezésre juttatja, mennyire fontos a kiválóságra és a minőségre összpontosító, eredeti megközelítéseket alkalmazó, egyedi újításokat kereső és kialakító mérnöki megoldások, természettudományos kutatási eredmények megbecsülése, az azokat lé trehozó honfitársaink és életútjuk példaként való felmutatása. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat második pillérét a szakképzési rendszer szabályozására irányuló rendelkezések képezik. Napjaink folyamatos gazdasági és társadalmi változásai közepette egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a rugalmasság képessége a piaci szereplők körében éppúgy, mint az állami rendszerekben. Az elmúlt években rengeteget tett a kormány azért, hogy ez a rugalmasság a szakképzésnek is a sajátjává váljon. Az új kihívásokra való reagálást egyre hatékonyabbá és gyorsabbá tevő intézkedések közé tartozott a duális képzési forma bevezetése, a szakképzési ösztöndíjak rendszere, a szakképzési centrumok létrehozása, majd az ágazati képzőközpontok kereteinek kialakítása. A gyorsan vá ltozó piaci környezet és a mindennapos innováció miatt azonban egy ilyen rendszert talán soha nem lehet késznek és lezártnak tekinteni. A szakképzési centrumok 2015. évi kialakításakor fő elvárásként a szakképzési feladatok hatékonyabb rendszerben történő ellátása jelent meg, amelynek az eddigi tapasztalatok alapján az új intézményi struktúra kiválóan megfelel. Annak érdekében, hogy a szakképzési centrumok főigazgatói a továbbiakban még jobban tudjanak koncentrálni elsődleges feladatukra, az általuk irányít ott intézmények szakmai tevékenységének, oktatási színvonalának felügyeletére, új elemként ezekben az intézményekben is érdemes bevezetni a kancelláriarendszert. A javaslat értelmében a felsőoktatási intézményekben a jól működő intézmény veszi át a jövőbe n a felelős, átlátható, és professzionális gazdálkodás biztosításának a feladatát, az intézmény működtetésének menedzserszemléletű megvalósítását. A törvényjavaslat az állami szakképzési és felnőttképzési szervekkel, szakképzési centrumokkal kapcsolatos fe nntartói jogosítványait magasabb szabályozási szinten biztosítja, amellyel egyértelművé teszi a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv fenntartásával összefüggő feladatait.
