Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
1923 az önköltséges hallgatók számára is tervezike megnyitni annak a lehetőségét, hogy tanulmányi ösztöndíjban és egyéb juttatásokban részesülhessenek. De a tanulmányi ösztöndíjak egész rendszere egyéb átdolgozást igényel, a HÖOK Jövőkép című tanulmánya is ezt fogalmazta meg. Itt az elmúlt években a felsőoktatásban olyan változások mentek végbe, amelyek miatt a régi rendszer elavultnak tekinthető, amelyek alapján kiszámolták ezeket a tanulmányi ösztöndíjakat. Ezért is lenne fontos, hogy egy kö zponti iránymutatás alapján az egyetemek intézményenként újraszabályozzák a tanulmányi ösztöndíjak által kiosztható összegek nagyságát és ennek a módszertanát. Egy másik témára áttérve, a doktori képzés kapcsán többen elmondták, és mi is csak üdvözölni tud juk azt, hogy növelik az állami ösztöndíjjal képzésben részt vevő hallgatók számát, 1270ről 2 ezer főre. Itt Mellár Tamás utalta arra, hogy ennek ellenére vagy önöknél az a tapasztalat, hogy csökkent az elmúlt években a doktoranduszhallgatók száma. Nem vi tatkozva ezzel a kijelentéssel, de talán pont ezen is tud segíteni az, hogy most emelik az állami ösztöndíjasok létszámát. Nekem volt konkrétan olyan ismerősöm, aki azért nem ment doktoranduszképzésre, mert állami képzésre nem jutott be, arra pedig nem vol t lehetősége, hogy saját zsebből fizessen ezért a képzésért. Tehát lehet, hogy akár ennek köszönhetően is ez egy picit jobb arányt fog mutatni a következő években. De ha már a doktoranduszokról beszélünk, akkor engedjék meg, hogy két kérdést még idehozzak, ami szintén ezt a réteget érinti, és egy régi kérésük a doktoranduszhallgatóknak. Az egyik az úgynevezett nyugdíjkérdés, ugyanis egy 1997. évi törvénynek köszönhetően nem számolják bele a szolgálati időbe a képzés idejét, tehát a doktoranduszok képzésben eltöltött ideje nem számít bele a szolgálati időbe, ez pedig értelemszerűen hátrányt okoz számukra, hiszen a doktoranduszképzés mellett azért nehéz munkát vállalni, ha valaki komolyan veszi a kutatást, a publicisztikák írását, a tanulmányok írását, az okta tást, akkor bizony ez neki nem nagyon fog beleférni. Ez tehát egy olyan kérdés, kérés, ami a doktoranduszkörökben rendszeresen megfogalmazódik, az államtitkár úr felé is azért teszem fel, bár látom, hogy a telefonnyomkodás érdekesebb az ön számára (Dr. Rét vári Bence: Hahaha!) , de azért bízom benne, hogy a doktoranduszok kérdése is lesz az ön számára hasonlóan fontos. A felsőoktatásban részt vevők kapcsán, szintén a doktoranduszokhoz kapcsolódóan meg kell azt állapítanunk, hogy továbbra is fennáll a bérezés, az ő finanszírozásuk érdekében és ennek kapcsán egy probléma: konkrétan egy olyan, munkaerőpiaci folyamatokra megfelelően reagáló életpályamodellre lenne szükség, amely jelenleg nincs meg, és ez bizony azt okozza, hogy rengeteg oktató, kutató hagyja el ez t a pályát, és mivel a piaci igények, a piaci folyamatok olyan irányba mutatnak, hogy ott jobban tudnak keresni, ezért ők is váltanak. Ezért lenne szükség az oktatóikiválóságnövelés érdekében egy, az oktatók valódi, teljesítményközpontú, transzparens előm eneteli rendszerére, ami méri az oktatói teljesítményt, és egyúttal mindezt, az ő bérezésüket versenyképessé kell tenni a piaci folyamatokkal, ugyanis, ha ez nem fog megtörténni, akkor itt nagyon komoly problémák lesznek a jelenlegieken túlmutatóan is. ( 12.20) Mivel felsőoktatásról beszélünk, ezért engedjék meg, hogy egy olyan kérdést is idehozzak, ami szorosan nem kapcsolódik az előttünk fekvő törvényhez, de ha már láttuk, hogy a hallgatói ösztöndíjak kapcsán is sikerült eredményeket elérni, ezért szeret ném ezt is rendszeresen itt a Ház előtt felvetni. Ugyanis nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy a jelenlegi köznevelési rendszer nem biztosít kellő garanciákat arra, hogy a köznevelésben részt vevő diákok fel tudjanak készülni arra a középfokú nyelvvi zsgára, ami 2020tól feltétel lesz számukra az egyetemekre, főiskolákra való bejutáshoz. Ezt már többször beszéltük itt államtitkár úrral. Mi továbbra is nagyon nagy problémának tartjuk, de nemcsak mi, hanem minden szakember és tanulmány azt mondja, hogy a jelenlegi köznevelési rendszerünk nyelvoktatása nagyon komoly reformra szorul, mert a jelenlegi, hiába van kellő óraszámú idegennyelvóra a középiskolákban, mégsem képes arra, hogy felkészítsen egy középfokú nyelvvizsgára, vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű érettségire. Márpedig, ha nem
