Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1907 alapulhat méltányosságon, hiszen egyéb jogszabályok világosan kimondják, hogy ilyenkor mi a teendő. Ugyancsak helyes, azt gondolom, a jogorvoslat tal kapcsolatos eljárás, a bíróságokkal kapcsolatos eljárás egyértelmű szabályozása, tekintettel arra, hogy a bíróságoknál pont akkor, amikor az eljárásokkal kapcsolatos jogi felülvizsgálat zajlik, bekövetkezik egy jelentős ülésezési szünet. Tehát itt musz áj ezeket összehangolni, hogy egyik oldalon a hallgatói érdek ne sérüljön, a másik oldalon pedig a bíróságok működése e tekintetben ne legyen gátló tényező. Ugyancsak életszerű és egyszerű megoldási javaslat az, ami a 16. §ban szerepel, nevezetesen, hogy azok a hallgatók, akik az adott intézménnyel jogviszonyban vannak, az adott intézményben bármilyen munkát végeznek, vagy az intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben munkát végeznek, ott ne hallgatói munkaszerződést kössenek, hanem egyszerűen meg bízási szerződéssel is lehessen foglalkoztatni. Ez a belső adminisztráció szempontjából egyébként egy igen jelentős könnyítés, egyben az ügymenet meggyorsítását is lehetővé teszi. Ilyen szempontból egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a jogszabályok alkalmaz ását az a 17. §, amely arról szól, hogy azok a hallgatók, akik oklevélszerzés nélkül fejezték be a képzésüket, akik eddig is, az eddigi tapasztalatok alapján is 90 százalékban munkavégzéssel váltották ki a visszafizetési kötelezettségüket, a jövőben 100 sz ázalékban így tegyék. Ilyen értelemben az ebből származó kötelezettségek adminisztrációja jelentősen egyszerűsödik, és könnyebbé válik. A nagy számok törvénye egyértelmű, azt is mutatja, hogy ez a döntő. Szerintem kifejezetten üdvözlendő az, hogy emelkedik az állami ösztöndíjas állami PhDhallgatók keretszáma, nem is kismértékben. Ez egy jelentős emelkedés. Azt hiszem, a hosszabb távú fejlesztés szempontjából ez kiemelkedő fontosságú, ahogyan az is üdvözlendő és helyes döntés, hogy a kormány javaslatot tett a hallgatói juttatások teljes összegének 40 százalékkal történő emelésére; mindezt azt követően, hogy hosszas egyeztetések és tárgyalások folytak a HÖOKkal. Láthatóan a közös nevezőt sikerült megtalálni.Az összes többi olyan téma, ami még a törvényjavasl atban szerepel, amely részben a névváltoztatásra vonatkozik, részben különböző jogtechnikai formák átvezetésére, hogy milyen bekezdésnél hogy változik, milyen szövegszerű változtatások lépnek az eddigi szövegek helyébe, mindmind azt mutatják, hogy alapvet ően ezek a hétköznapi gyakorlatból ismert és alkalmazott jogtechnikai változtatások. Azt hiszem, olyan javaslattal állunk szemben, ami e szempontból hétköznapi és előrevivő, jó megoldásokat tartalmaz. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a későbbiekbe n, amikor szavazni kell, támogassák azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Pósán László képviselő úr. Most megadom a szót Brenner Kolomannak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR . BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően támogatandó és támogathatónak tartjuk az előterjesztést, hiszen apró és a hétköznapi gyakorlatból sz ármazó olyan kérdéseket korrigál, amelyek az egyetemek világát pozitívan fogják reményeink szerint befolyásolni. Egy olyan kérdést mindjárt az elején hadd emeljek ki, amit a Jobbikfrakció nevében kicsit saját gyermekünknek is tekintünk. Ez pedig a hallgat ói normatíva emelése, amit mi már nyolc éve szorgalmazunk, ahogy erről Farkas Gergely képviselőtársam még szólni fog. Ami szintén nagyon pozitív fejlemény, az az, hogy a kancellárok kiválasztásánál a rektor bekerül ebbe a testületbe. Itt szeretném ismét ti sztává tenni azt az álláspontunkat, amit mi mindvégig képviseltünk a kancellári rendszer bevezetése óta, miszerint az a fajta kívánalom, hogy a fenntartó állam valamilyen formában érvényesíti a saját szempontjait az állami egyetemeknél, alapvetően támogata ndó cél, a kancellári rendszer bevezetése óta bekövetkező tapasztalatok azonban számunkra,
