Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 12. hétfő - 38. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
1870 nyugdíjjogviszonyt sikerült egy szociális jellegű ellátásra átalakítani, ezáltal nagyon sok mindenkit egyrészt m egfosztani a kilátásaitól, a jövőbeli, tervezhető lehetőségeitől, és kitenni egy olyan veszélynek, egy olyan vagylagos lehetőség bekövetkezésétől függő eseménynek - ezek voltak az úgymond újraminősítések , amellyel teljes egészében megélhetések, teljes eg észében emberi sorsok dőltek dugába, és a legrosszabb körülmények közé kerültek az ebben részesedők. De mi is áll a háttérben? A Kúria fordult az Alkotmánybírósághoz az egyik előtte lévő ügyben, azzal kapcsolatban jogszabálysértésre, konkrétan egyébként a nemzetközi szerződéssel ellentétes rendelkezésre hivatkozva. Tehát a Kúria fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg a jogszerű állapotot, illetve ebben az esetben állapítsa meg, hogy a nemzetközi szerződéssel ellentétes a magyar jogszabály és a m agyar gyakorlat, és bizony, hogy mibe is ütközik; az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogába ütközik mindaz, ami a magyar szabályozásban benne van. 2012ben módosult - mint mindenki tudja - a megváltozott munkaképességű személyek ellát ásáról szóló jogszabály, és nemcsak ez, hanem az emögött álló Nefmirendelet volt, ami igazából rosszul érintette a rokkantnyugdíjasokat és a rokkantakat. Hogy volumenében, számában lássuk, hogy mekkora volt ez a probléma: 180 ezer embert érint ez a változ ás, amely a törvényi változással beállott, közülük egyébként a mostani számok alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy legalább 50 ezer olyan rokkantnyugdíjas volt, aki már szociális ellátásra került áthangolásra és áttolásra. (22.20) Ők gyakorlatilag elve szítették a saját tulajdonukhoz való jogukat - ezt állapította meg az Alkotmánybíróság , hiszen az, hogy nyugdíjellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek, az lényegében egy biztonságot, kiszámíthatóságot jelentett számukra. Ezzel szemben a kormány áttolta, áttette őket egy bizonytalan, egy szociális ellátórendszertől függő helyzetbe. Hogy mi sérült igazából? Nem más, mint a hiányos szabályozásból kialakult környezet, ugyanis a törvény bár megteremtette, hogy mit kell csinálni, hogy kell ismételten elhívni, behívni a rokkantakat egy felülvizsgálatra, hogy kell őket átminősíteni és milyen más állapotba áttolni, de nem teremtette meg annak a lehetőségét, hogy akik 2012 előtt megszerezték a jogaikat, ők az állapotuknak a jottányit nem javuló mivoltát ne m tudták érvényesíteni. Nem volt semmilyenfajta folytonosság, nem tudta sem az állam, sem a fél elmagyarázni, hogy miben állt az ő változásuk. Voltak bizarr esetek, mindenki emlékszik rá, valakinek az egészségügyi állapota akár végtaghiánynak vagy bármilye n más testi fogyatékosságnak köszönhetően nem változott. Ezek azok a tulajdonságok, amik nem változnak. Ehhez képest a minősítés mégis úgy alakult, hogy az ő állapotromlásuk vagy állapotuknak a rosszasága gyakorlatilag jobb értékelésre került, és elestek a zoktól a nyugdíjszerű ellátásoktól, amelyeket kaptak. De hogy ennél bizarrabb helyzetek is voltak, azt nagyon sokan tudják. 2012 óta ez egy nagyon komoly és feszítő téma volt. S hogy mi lehet az eredménye, mert ez is nagyon fontos, erről is beszélni kell. Mi lehet az eredménye a mostani alkotmányellenességnek és a nemzetközi jogba ütközőségnek? Hát, az lehet a következménye, hogy a kormánynak nem csak egy új jogszabályt, egy új törvényi szabályozást kell kidolgoznia, amire határidőt kapott, bár hozzáteszem, ha a lakástakarékpénztárakat 32 óra alatt lehetett beszántani, akkor miért nem lehet ebben kivételes eljárással azonnal jogszabályt alkotni. Itt be is zárhatjuk a feltételt, tudjuk, miért, mert a kormánynak nem sürgős. De, tisztelt képviselőtársaim, az á llamnak helytállási kötelezettsége lesz. Az államnak ki kell fizetnie, meg kell tudnia állnia az emberek előtt, és azt mondani, hogy szavatolni tudok azért a kárért, amit okoztam. Tisztelt Képviselőtársaim! Legalább 50 ezer embernek a jelenlegi szabályozás kárt okozott. Ezért mondjuk és ezért mondhatjuk bátran, hogy mindent vissza azoknak, akiket károsodás ért. Akiket a törvényi szabályozás és az abból eredő hiányosságok megkárosítottak, azoknak igazságot kell szolgáltatni, nekik vissza kell adni azt, amit az állam elvett, amit megspórolt rajtuk a kormány, és
