Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 12. hétfő - 38. szám - Egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
1844 intézményekbe, illetve a külszolgálat felkészítési idejére akarják áttrükközni, hiszen már a felkészülési időben a kiküldetéskori javadalmazásn ak egy adott százalékát fogják megkapni, tehát ilyenformán nem azt a költségvetési sort érinti, és nem azt terheli, mint ami egyébként a külügyi igazgatásra vonatkozik. Tehát ez tényleg nem más, mint trükközés a számokkal. Ez a gyakorlatban nem javítja Mag yarország képviseletének hatékonyságát. Ide kell sorolnunk azt is, hogy az az igazság, hogy fél évvel vagy nyolc hónappal ezelőtt azt mondtam, hogy itt már a bútorokról és a függöny színéről is majd a nagykövetek fognak dönteni, és ez után fognak rohangáln i, meg a konzulok is. Őszintén szólva, ezt csak viccből mondtam, de úgy néz ki, hogy önök komolyan vették, és most már ez is megjelenik ebben a törvényjavaslatban. (20.30) Csak szeretném megkérdezni, hogy azok, akik külszolgálatot teljesí tenek, a nagykövetek, a konzulok mikor fogják Magyarország érdekeit képviselni, mikor fogják a diplomáciai feladataikat ellátni, hiszen most már mindent rájuk lőcsölnek, az ingatlanok kiválasztását - most már mondhatjuk, hogy ingatlanügynököket csinálnak b előlük , a bérleti szerződések megkötését, a bútorok kiválasztását, a konzulátusnak vagy nagykövetségnek a berendezését, tehát valami egészen elképesztő; lassan, gondolom, a falat is ők fogják festeni. Tényleg, akkor megkérdezem: mikor fognak ráérni arra, hogy valós diplomáciai feladatokat lássanak el? Ezek után azt is szeretném megkérdezni, hogy a gazdasági ügyekkel foglalkozó apparátust, gondolom, egy az egyben el is fogják küldeni, hiszen ha mindent a diplomaták fognak elvégezni, minden egyes technikai és gazdasági dolgot, akkor bizonyára a gazdasági ügyekkel foglalkozó apparátusra nem lesz szükség. Úgyhogy itt felmerül pár kérdés, én nagyon örülnék neki, ha a kormány részéről ezekre a kérdésekre kapnánk választ. Viszont az látszik, hogy kizárólag olyan apró, technikai dolgokkal van teletűzdelve ez a törvény, amely a diplomáciai tevékenységet, Magyarország érdekeinek a hatékonyabb képviseletét egyáltalán nem segíti, teljesen fölösleges, hogy ez törvényi szintre legyen emelve, hiszen ezeket miniszteri rend eletben meg lehet oldani. Úgyhogy amennyiben egy valódi külügyi szolgálati törvényről lenne szó, az támogatható lenne, viszont sajnos ez nem az, tehát az LMP képviselőcsoportja nem fogja tudni támogatni ezt a törvényjavaslatot. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖ K: Köszönjük szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó. DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm szépen. Ahogy elmondtam az általános vitában is, egykét megjegyzést szeretnék megismételni, illetve hozzátenni az ot t elhangzottakhoz. Az egyik az, hogy ezzel a törvénymódosítással és az eredeti ’16os törvénnyel igazából egy majdnem 30 éves hátralékot dolgoz le a kormány, tehát nem volt még a rendszerváltás óta példa arra, hogy valaki átfogóan kísérelte volna meg szabá lyozni a külkapcsolati, külügyi viszonyokat; most ez történt meg. Mivel egy olyan törvényről van szó, amelynek a területi hatálya lényegében globális, és rendkívül komplex életviszonyokat szabályoz, ráadásul olyan környezetben, ami folyamatosan változik, h iszen az adott célországok belső joga hatással van arra, hogy a Külügyminisztérium kiküldöttei milyen feltételekkel dolgozhatnak, ezért indokolt az, hogy időnként felülvizsgáljuk ezt a törvényt. Most is ez történik. Hozzáteszem, azt sem tudjuk megígérni, h ogy a jövőben nem lesznek további módosítások, hiszen pont az a lényege, hogy a változó viszonyokhoz kell szabni ezt a jogszabályt, s pont ezzel lehet elérni azt, hogy a kiküldötteink a leghatékonyabban tudják ellátni a feladataikat. Tehát ez van a
