Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 12. hétfő - 38. szám - Arató Gergely (DK) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A nyelvvizsga megkövetelése újabb eszköz a hátrányos helyzetű tanulók kirekesztésére a felsőoktatásból?” címmel - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1760 Arató Gergely (DK) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A nyelvvizsga megkövetelése újabb eszköz a hátrányos helyzetű tanulók kire kesztésére a felsőoktatásból?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Arató Gergely, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A nyelvvizsga megkövetelése újabb eszköz a hátrányos helyzetű tanulók kirekesztésé re a felsőoktatásból?” címmel. Arató Gergely képviselő urat illeti a szó. ARATÓ GERGELY (DK) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ugyanott folytatnám, ahol Hiller miniszter úr befejezte (Balla György: Ezt tudjuk. Szívesen folytatnád.); annál a gyalázatos politikánál, aminek a célja az, hogy kiszorítsák a magyar diákokat a magyar felsőoktatásból. Az Európai Unióban a 3034 éves korosztálynak közel 40 százaléka rendelkezik diplomával, hazánk azt vállalta korábban, hogy 2020ra eléri a 34 százalék os arányt. Tehát még mindig hátrány lenne, de legalább fölzárkózás. Ezzel szemben az elmúlt évek oktatáspolitikájának következtében nem növekszik, hanem csökken a diplomások aránya a fiatalok között, most már csak 32 százalék. 2010ben még 101 ezer jelentk ezőből 65 ezret, tavaly viszont már csak 75 ezer jelentkező volt, akikből 51 ezer diákot vettek föl a felsőoktatásba. Mi ennek a következménye? Az, hogy egyre kevésbé tudnak bejutni a fiatalok a felsőoktatásba, egyre kevesebb esélyük van arra, hogy itthon járhassanak egyetemre és főiskolára. Ezek után mi az, amit önök tesznek? Könnyítik a bekerülést a felsőoktatásba? Csökkentik a tandíjakat? Növelik az államilag finanszírozott helyek számát? Jobb lehetőséget adnak arra, hogy felkészüljenek a diákok a felsőo ktatásra a közoktatásban? Nem! Éppen az ellenkezőjét teszik. (15.10) 2020tól azt tervezik, hogy belépési követelménnyé teszik a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az Európai Bizottság tavalyi adatai szerint az Unió tagországai közül a legalacsonyabb az ide gen nyelven beszélőknek az aránya. És ami ennél még nagyobb baj: azt mutatja az önök által elkészített felmérés a közoktatásban, hogy ma a közoktatásban szereplő diákok kisebbsége szerzi meg csak a nyelvvizsgát a közoktatás végére. Önök tehát a diákok több ségét kizárnák a felsőoktatásból, még a jelentkezést is lehetetlenné tennék számukra. Nem bevinni szeretnék a diákokat a felsőoktatásba, hanem kiszorítani őket. Ez elfogadhatatlan, ez egy olyan politika, ami az ország jövőjét teszi tönkre. A felsőoktatásra a közoktatásnak kellene felkészítenie. Erre kellene felkészíteni a nyelvoktatás területén is, de a hatékony nyelvoktatásnak minden feltétele hiányzik az önök felmérése szerint: kevés a nyelvtanár, kevés a nyelvóra, túl nagyok a tanulócsoportok, hiányos a technikai felszereltség, kevés helyen van nyelvi labor. Ennek alapján kérdezem államtitkár urat, hajlandóke eltörölni azt a rendelkezést, amelyik a nyelvvizsgát felvételi követelménnyé teszi, és ezzel kiszorítja a magyar diákok döntő részét a felsőoktatás ból. Miért tartják fontosnak azt, hogy a hátrányos helyzetű, kevésbé tehetős családok gyerekeit, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a saját pénzükön szerezzenek nyelvvizsgát, kiszorítsák a felsőoktatásból? És hogyan kívánják teljesíteni ezek után a diplomásoknak a gazdaság versenyképességéhez minimálisan szükséges 34 százalékos arányára tett vállalást? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Or szággyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára :
