Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 18. kedd - 23. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvény-javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
163 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 2009. december 14én fogadta el a minősített adat védelméről szóló törvényt, amely a korábbi Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló törvényt váltotta fel. Ennek köszönhetően a minősített adatoknak nemcsak jo gszabályi, de intézményrendszere is megteremtődött, ezzel eleget téve jogharmonizációs kötelezettségeknek. A 2009. évi CLV. törvény azért is bír kiemelkedő jelentőséggel, mert megteremtette azokat a jogi alapokat, amelyek nemcsak a kétoldalú titokvédelmi e gyezmények megkötését tették lehetővé, hanem már azok alkalmazását is engedték. Ennek fényében számos európai országgal került sor ilyenfajta megállapodások aláírására, mint például a Szlovák Köztársasággal, a Lengyel Köztársasággal, a Cseh Köztársasággal, valamint a Macedón Köztársasággal. Tisztelt Képviselőtársaim! E kétoldalú megállapodás biztosítja azt, hogy hazánk eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak, továbbá előmozdítja a minősített adatok cseréjével és a kölcsönös védelmével történő mély ebb kooperációt. A megállapodás pontosítja, hogy az olyan fogalmak, mint a minősített szerződés, a minősített adat vagy éppen a minősített adat biztonságának a megsértése mit takarnak. Rögzíti egyebek mellett az egyezményben foglalt tevékenység közben beta rtandó biztonsági alapelveket, és szabályozza a minősített adatok megsemmisítését, sokszorosítását. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy eme egyezmény egyebek mellett megteremti azokat a védelmi kereteket, amelyek a két szerződő fél között minősített a datok kicserélésére vagy keletkezésére vonatkoznak, illetve meghatározza az együttműködést és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elmondottak fényében kérem, támogassák az egyezményt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a korm ánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Manninger Jenő képviselő úr. Megadom a szót Bana Tibor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képvisel őtársaim! Ahogy az már elhangzott, az Országgyűlés 2009. december 14én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, ez az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló tör vény helyébe lépett. Ennek következtében vált lehetővé, hogy Magyarország megkezdje más országokkal a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Ezek eredménye az előttünk fekvő megállapodás is. 2010 óta hazánk számos európai országgal kötött már ugyanilyen jellegű egyezményeket. A portugál és a magyar kormány 2018. június 28án írta alá ezt az egyezményt, a kormány pedig szeptember 11én nyújtotta be a javaslatot. Pozitívum az, hogy ehhez az időp onthoz képest viszonylag gyorsan elénk került és tárgyalni tudunk róla. Bár ebben az esetben egy olyan jellegű javaslatról van szó, amit, azt gondolom, hogy konszenzussal fog elfogadni az Országgyűlés, hiszen legfeljebb apróbb pontokon lehetnek vitás kérdé sek, hiszen alapvetően sztenderd szabályokat tartalmaznak ezek az egyezmények. A 10. cikk (1) bekezdésére szeretnék csak utalni, jelezve azt, hogy érdemes megnézni azt, hogy itt szakmailag pontosan rögzítettüke azt, ami hazánk érdekeit is teljes mértékben szem előtt tartja a minősített adatok cseréje és védelme tekintetében, hiszen a minősített adatról készült másolatok és fordítások szerepelnek itt a törvényjavaslatban, az eredeti minősítési jelölés és az így készült adat védelme vonatkozásában. A sokszor osított és fordított példányok számát a hivatalos célból szükséges mértékre kell korlátozni, ez szerepel itt. Csak arra szeretnék rávilágítani, hogy mindenképpen érdemes olyan szempontból körüljárni ezt a pontot, hogy semmiképpen ne sérüljenek hazánk érdek ei, hiszen adott esetben előfordulhat olyan helyzet is, hogy arra nem jogosult személyekhez juthatnak el ilyen adatok.
