Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 18. kedd - 23. szám - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
154 minden elemében, de az alapelveit maximálisan. Egyébként egy hosszú, bizonyos elemekben közös csatának a vége volt az, hiszen ha emlékeznek, GaudiNagy Tamás képvise lőtársammal, akkori képviselőtársammal harcoltunk nagyon sokat azért, hogy külföldi láncolatok megbírságolása esetén az az összeghatár, amit ők maximumként kaphatnak, ne álljon meg a 100200 milliós tételnél, 2, azaz kettőmilliárdig sikerült feltolni ezt a z összegkeretet. Ebben lényegében közmegegyezés volt a jóérzésű nemzeti érzelmű képviselők között itt a Házban. Nagyon fájdalmas egyébként, hogy azóta ezek a konstruktív szakmai viták lényegében kihaltak. A Fogyasztóvédelmi bizottsá got maga a Fidesz szántotta be. Maga a Fidesz szüntette meg az önálló Fogyasztóvédelmi bizottságot, olvasztotta bele a gazdasági megabizottságba, ahol ugyan albizottsági formában működhetett tovább a fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozó grémium háromfős tagsággal, annak az esélye, hogy ez működőképes üléseket tarthasson, lényegében nulla volt, és ha az ülés nem határozatképes, akkor arra szakértőt odahívni, médiát odahívni lehetetlen. Tehát engedte a Fidesz kilúgozni ezt a területet. Már akkor láttuk, 20 14ben, amikor ez a jó szándékú elmozdulás megtörtént, hogy igen, a külföldi hátterű kereskedelmi láncokat kordába kell szorítani, a tevékenységüket, ha túlkapások jellemzik, akkor szankcionálni kell. No de mi történt ezután? Még a kormány brüsszeli meghát rálása előtt ezek a multicégek az okos szakjogászaik révén kitalálták, hogy a portfóliójuk megfelelő diverzifikációjával pontosan akkora üzemegységekre tudták lebontani a saját tevékenységüket, amely az úgynevezett különadó, az élelmiszerláncfelügyeleti d íj és egyebek hatálya alól kiesik, tehát lényegében ugyanúgy a közteherviselésen kívül tudtak maradni, mint a korábbiakban. Ilyen esetben mit csinál egy kormányzat, amely figyeli a saját tevékenységét? Egy monitoringrendszert működtet. Megvizsgálja, hogy a z, akire kivetettem azt az adóterhet, a célnak megfelelően részt vesze a közteherviselésben. Amikor önöknek látniuk kellett - ha nem látták, akkor mi elmondtuk önöknek itt a parlamentben már akkor is , hogy ez történt, akkor be kellett volna hogy hozzana k egy újabb törvényjavaslatot, és rendbe kellett volna tenni ezt az egész szisztémát oly módon, hogy a piacfelügyelet viszonyait rendezzék, és megvizsgálják, hogy adott esetben állnake piaci folyamatok egy áremelés, egy adóbefizetés, az adó be nem fizetés e mögött. Nyilván akkor lehetett volna lépni a piacon keresztül anélkül, hogy bármely parlamenti képviselőnek közvetlenül piacgazdasági viszonyokba bele kellett volna vagy bele lehetett volna nyúlnia, amit egyébként én sem támogatnék. Szeretném elmondani, hogy ezek a multicégek, ezek a közületek tökéletesen kikerülték a közteherviselést, sőt a kormányzat stratégiai szerződései, az ott tanúsított viselkedése megmutatja, hogy a kormányzat igazából simogatja ezeket a cégeket. (12.10) Tehát ijesztő volt az az összevetés, hogy az általam nagyon nem tisztelt Gyurcsány, Bajnaikormányok fémjelezte időszakhoz képest ez a mostani Fideszkormány munkahelyenként sokkal magasabb támogatást, vissza nem térítendő támogatást biztosít a multinacionális társaságoknak, min t a balliberálisnak nevezett elődei. Ezt fejelik meg a sok esetben titkos stratégiai szerződésekkel, és a stratégiai szerződések legnagyobb bűnét se felejtsük ki ebben a körben! Ez pedig az volt, hogy a munkabérek lassú felzárkóztatását még csak stratégiai célként sem tűzték ki. Pontosan erre volt válasz a Jobbik béruniós kezdeményezése, és bár Magyarország Kormánya nem hallotta meg az idők szavát, még az általam szintén olyan nagyon nem tisztelt brüsszeli apparátus céljai közé is legalább ideológiai szinte n bekerült a bérkiegyenlítődés, tehát a gazdasági téren harmatgyenge Brüsszel is megelőzte önöket ezen a területen. Hiszen önöknek a magyar emberek munkabére a multinacionális cégeknél, a CBAnál, a Tescónál, de egyébként még a Coopnál dolgozók bére sem ér dekli annyira, mint hogy a külföldről idejövő közületeket adókedvezményekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal simogathassák. Tehát ezen törvényjavaslat kapcsán is arra szólítjuk fel önöket, hogy Brüsszelben vigyék ezt a folyamatot sokkal tovább, hiszen legyünk őszinték: mi következett volna abban az esetben, ha önök
