Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 18. kedd - 23. szám - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
132 Látni kell azt is, hogy az irányelvi rendelkezések hatálya abban a tekintetben szélesebb a hat ályos hazai szabad felhasználási eset tárgyi hatályánál, hogy azok lehetővé teszik a szabad felhasználási eset adatbázisokkal kapcsolatos alkalmazását is. E megközelítést követve a szerzői jogi törvény módosítása gondoskodik arról, hogy a szabad felhasznál ás az adatbázisok esetében is végezhető legyen. Magyarországon az átültetés legnagyobb hozzáadott értéke az lesz, hogy az átültetést követően az Európai Unió bármely tagállamában készült hozzáférhető formátumú példány valamennyi tagállamban engedélykérés é s díjfizetés nélkül terjeszthető és beszerezhető lesz a tagállami jogosított szervezetek útján. Ennélfogva a hozzáférhető formátumú példányok a várakozások szerint szélesebb körben válnak majd elérhetővé a kedvezményezett személyek számára. Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi jogosított szervezet az adott mű Brailleírássá alakított formátumát vagy hangoskönyvváltozatát például egy szlovákiai magyar kedvezményezett részére korlátozás nélkül eljuttathatja, de természetesen a hazai kedvezményezetteknek is lesz módja arra, hogy Németországból az ott előállított hozzáférhető formátumú művekhez juthassanak hozzá, szintén külön engedély kérése nélkül. Tisztelt Országgyűlés! A hazai átültető rendelkezések fő célja az exportot é s importot a jogosított szervezetek számára szabad felhasználás keretében lehetővé tevő rendelkezések megállapítása. Az irányelv szerinti jogosított szervezetek olyan szervezetek, amelyek bevételszerzési tevékenysége kizárólag a költségeik megtérítését szo lgálja, és ilyen módon végeznek a kedvezményezett személyek számára oktatási, speciális képzési tevékenységet, továbbá akadálymentesített olvasási lehetőséget kínálnak, vagy más módon biztosítják az információkhoz való hozzáférést, és e tevékenységeik ellá tására engedéllyel rendelkeznek vagy e tevékenységük egyéb módon államilag elismert. Meghatározásukat a hazai jogban a szerzői jogi törvény módosítása egy kormányrendeletre bízza. A Magyarországon letelepedett jogosított szervezetek a hozzáférhető formátum ú példányokat a szerzői jogi törvény új szabályai értelmében mind a hazai kedvezményezett személyek számára, mind pedig a külföldön letelepedett más jogosított szervezetek és kedvezményezettek számára szabadon terjeszthetik, haszonkölcsönbe adhatják, és a nyilvánosság említett tagjai számára közvetíthetik. E szabad felhasználások egyik feltétele, hogy a tevékenységet nem folytathatják üzletszerűen. A határon átnyúló csere előmozdítása és a tagállamokban letelepedett jogosított szervezetek közötti együttműkö dés elősegítése érdekében az irányelv rendelkezései alapján a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a jogosított szervezetek információkat osszanak meg nevükre, elérhetőségükre, a rendelkezésre álló hozzáférhető formátumú példányok számára és formát umára tekintettel, és ezeket továbbítsák az Európai Bizottságnak. A jogosított szervezetektől kapott információ hatékony összefogása és továbbítása érdekében indokolt egy központi jogosított szervezet kijelölése, amely a fent említett adatokat nyilvántartj a, és továbbítja a Bizottság részére. Az irányelv lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy az engedélyezett felhasználási módokra, amennyiben ezeket a területükön letelepedett jogosított szervezetek gyakorolják, az irányelvben meghatározott korlátok on belül ellentételezési rendszerek vonatkozzanak. A jogosultak javára biztosítható ezen opcionális kompenzáció bevezetését nem látjuk szükségesnek, mivel Magyarországon eddig sem volt indokolt ilyen ellentételezés előírása. Ennek oka, hogy a felhasználás szűk kedvezményezetti kört érint, és valószínűsíthetően az irányelv átültetése nyomán sem növekszik meg nagymértékben a művek e speciális fogyatékossági csoport általi belföldi felhasználása. A kivétel természetéből következő korlátozott jellege miatt nem várható, hogy a jogosultak nagymértékű bevételtől esnének el a szabad felhasználásból következően, így szerzői jogi szempontból nem tűnik aggályosnak, hogy kompenzációs mechanizmus bevezetésére nem kerül sor. (10.30)
