Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 18. kedd - 23. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
118 magyar régiókban kimagasló. Az EUs átlag egyébként ebben a tekintetben 261,7 haláleset százezer lakosra vetítve, míg a magyar régiókban ez az érték 337360 eset között szóródik. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az északmagyaro rszági régióban a legmagasabb egész Európában, de az ötödik helyen végzett az északalföldi régió is. Nézzük meg, hogy ez miért van így. A kórházak évről évre visszatérő felhalmozódó adósságlavinával találják szembe magukat, tekintettel arra, hogy a kormán y nem hajlandó a gyógyításhoz szükséges pénzügyi eszközöket rendelkezésre bocsátani. A 2007es szinthez képest, bármennyire is mást mond a kormánypropaganda, több mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. A sürgősségi osztályok igénybevétele ol yan nagy, hogy azt ép ésszel és ép fizikummal nem lehet bírni, mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István. Ma Magyarországon legalább hatszáz emberre lenne szükség a sürgősségi osztályokon, ehelyett kevesebb mint 140en dolgoznak ott. A szükséges sz ám negyede sincs meg, ennek pedig az a következménye, hogy más osztályokról irányítják át az orvosokat, akiknek olyan eseteket kell ellátniuk, amire nincsenek kellőképpen felkészülve. Sürgősségi ellátás nélkül viszont bedől a betegellátás. Ennek első jelei t már láthatjuk, hiszen a betegeket sokszor négyöt órán keresztül várakoztatják a sürgősségin, de ma már nem ritka a 12 órás vagy akár a 24 órás várakozási idő sem. Az orvos- és ápolóhiány azonban ennél sokkal nagyobb mértékben jelentkezik. Nógrád megyébe n például valamennyi szakorvosi szakképesítés hiányszakmának minősül az összes ottani egészségügyi intézményben. Ugyanez igaz többek között az ajkai Magyar Imre Kórházra is, ott, ahol a napokban a sürgősségi osztályon az összes dolgozó felmondott; az előtt em szóló már beszélt erről a problémáról. Az egészségügy ilyen rendszerszintű problémái pedig sokakat arra kényszerítenek, hogy a magánegészségügyben keressenek gyógyírt a panaszaikra. Nem tudom, államtitkár úr tudjae, hogy kik azok, akik leghamarabb a ma gánegészségügyi szolgáltatást veszik ma Magyarországon igénybe. Lehet, hogy meg fognak lepődni, de a gyermekes családok. Azért, mert a gyermekükért ma Magyarországon, még ha nincs pénzük, akkor is mindenre képesek a magyar emberek, hogy minél hamarabb megf elelő egészségügyi ellátásban tudják részesíteni a gyerekeket. Sajnos, most már azt tapasztalhatjuk, hogy nemcsak a tanévkezdéskor vesznek fel úgymond azonnali kölcsönt, hitelt a magyar családok, hanem most már az egészségügyi ellátásra is igénybe veszik. Most már lehet kölcsönt felvenni egészségügyi szolgáltatásokra is. Államtitkár úr, én azt gondolom, hogy ha valaki egy életen keresztül vagy húszharminc évig fizeti az adót és a járulékot, akkor nem ez a megoldás. Kásler Miklós szerint a tízparancsolat be tartása sok betegséget megelőzhet. Akkor mondok néhány dolgot. Attól, hogy Isten nevét hiába a számra nem veszem, a gyermekem tüdőgyulladása nem fog meggyógyulni. Attól, hogy az Úr napját megszentelem, nem forrnak össze az eltörött csontok. És ha minden es te elmondok tíz miatyánkot, attól még a rákos megbetegedésem nem fog elmúlni, mondják ezt az emberek az internetes oldalakon. És tudja, államtitkár úr, itt az ima már kevés, most már valamit tenni is kéne az egészségüggyel és dolgozni kellene. Önöket erre hatalmazták fel az emberek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselő asszony napirend előtti felszólalására a választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm. Próbálok tárgyilagos maradni, tisztelt képviselő asszony, a felszólalása után. Ön is azzal kezdte, hogy mennyi az átlagos életkor Magyarországon. Azt hiszem, érdemes azt az a datot felidéznünk, hogy mennyivel nőtt Magyarországon 2010 óta az átlagéletkor. A férfiak esetében 70,5 évről 72,5 évre, tehát közel két évvel nőtt az átlagos életkor, és a nőknél is, ahol magasabb volt a szám, szintén érezhető a növekedés: 78,1 évről 79,2 évre. Tehát 1,1 éves a növekedés. Elmondhatjuk tehát, hogy az a cél, hogy minél több évet éljünk és minél több évet éljünk egészségben, ebben
