Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 18. csütörtök - 32. szám - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2017. évi egységes költségvetésének végre-hajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GRÉCZY ZSOLT (DK): - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
1138 De amikor védeni kell a felhasználók érdekeit, akkor azért tudnak kemények is lenni. Például, amikor a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium iskolar ádióján ütöttek rajta, hogy már kétszer egymás után, sorozatban nem az előírtnak megfelelő mennyiségű magyar zenét játszottak le a szünetekben a diákoknak, na, ott aztán tudnak kemények lenni, és a párt vasökle odacsap, hogyha a felhasználók érdekei vannak veszélyben. Beszéljünk egy másik célról, amit elvileg szolgálnia kellene a médiahatóságnak, a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése. Nézzük, hogy mennyire volt elfogulatlan ezekben az ügyekben a médiahatóság! Pé ldául azt ügyesen megtorpedózták, hogy az RTL Klub részesedést vásároljon a Central Média online portfóliójában, mert hogyha ez megtörtént volna, akkor szerintük olyan véleménybefolyásolási képességet szereztek volna, ami veszélyeztetné az állampolgárok so kszínű tájékozódáshoz fűződő jogát. Az bezzeg nem veszélyezteti az állampolgárok sokszínű tájékozódáshoz való jogát, amikor Mészáros Lőrinc felvásárol 192 darab médiát, ugye? Tehát amikor Orbán Viktor pénztárnoka megveszi nemcsak a Népszabadságot, hogy azt án bezárassa, de megveszi a megyei lapokat, megveszi az Echo TVt, és megvesz kismillió olyan rádiót, tévét és újságot, amiről lehet, hogy nem is hallottunk, de amelyek a helyi nyilvánosságnak a legfontosabb fórumaiként működnek, akkor erre a médiahatóságn ak egy szava sincsen, hiszen most éppen ezt a megrendelést kell teljesíteniük. Menjünk tovább, mert az is feladata a médiahatóságnak, hogy a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartását felügyelje. Na most, nézzük meg, amikor van egy egyértelmű médiajogsértés, amikor valaki a bíróság által is kimondottan hírhamisító módszerekkel dolgozik, konkrétan a legrosszabb sztálinista módszereket használják a médiában, amikor kiblőröznek embereket, amikor úgy vágnak ös sze riportokat, hogy éppen az ellenkezője legyen az értelme, a jelentése annak, mint ami a valóságban történt, amikor egy ilyen vérbeli hírhamisító, bizonyos Papp Dániel lépkedhet előre az MTVAban a ranglétrán, úgy, hogy a 2011es botrányai után hamarosan a hírszerkesztőség vezetője lett, 2014re már a programigazgatója, és most, 2018ra ő az MTVA vezérigazgatója. Tehát amikor címeres hírhamisítók vezetik a köztévét, arra megint csak nincs a 36 milliárd forintot eltapsoló fideszes médiahatóságnak egyetlen szava sem. De az a helyzet, hogy nemcsak hogy nem tartatják be másokkal a törvényeket, de ők maguk sem tartják be, csak néhány idei hírt szemlézek. 2018 márciusában marasztalta el az Adatvédelmi Hatóság 11 különböző ügyben a médiahatóságot, merthogy nem le het megismerni a döntéseket, nem lehet megismerni azokat a pályázatokat, amelyek alapján, mondjuk, a frekvenciák kiosztásáról döntenek, hogy, hogy nem, mindig Andy Vajna rádióit hozza ki győztesnek ezekből a versenyekből, és nem hajlandók bemutatni azokat a dokumentumokat, amelyek alapján egyértelmű lenne, hogy egy teljesen elfogult, teljesen szakmaiatlan, kizárólag a Fidesz propagandaérdekeit szolgáló döntést hoznak meg újra és újra, akárhányszor csak ilyen döntésre kerül a sor. 11 ügyben sikerült ezt lega lább elkövetniük. Vagy idén februárban, amikor kiderült, hogy Andy Vajna pontosan tudja előre, hogy mi lesz a Médiatanács döntése, nyilvánvalóan a piac egyik szereplőjét bizonyíthatóan, tényekkel adatoltan előre tájékoztatják a döntésekről. (Nacsa Lőrinc: 2017.) Ezzel senkinek nincs semmi baja, és ki ellenőrzi az ellenőrzőket? Senki nem ellenőrzi a médiahatóságot, hiába követnek el törvénysértést, ez megint csak következmények nélkül marad, ahogy a Fideszrezsimben gyakorlatilag minden, Fideszbűnöző által elkövetett tett következmények nélkül tud maradni. De menjünk tovább idén májusra, amikor a hallgatottsági adatokat sikerült meghamisítani, megtévesztő grafikonokat közölni, és az a vicces, hogy még a Fideszközeli cégek is arénáztak emiatt, és mégis követ kezmény semmi. Az, hogy az a szervezet, amely elvileg a hallgatottsági adatokat kellene hogy vizsgálja, mérje és bemutassa, az nem képes erre, vagy ha képes is, akkor szándékosan félrevezető, megtévesztő adatokat közöl, ennek megint csak nincs semmi követk ezménye. De miért is lenne, hiszen például az állami hirdetési pénzeket nem ám a nézettség és
