Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 18. csütörtök - 32. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: - ELNÖK: - NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
1123 joga!) , nincs joguk ezt a támogatást igénybe venni. Mert mi ennek az alternatívája: az, hogy akkor a ker eskedelmi bankok által vegyék fel ezt a hitelt, és akkor az lenne a bajuk, hogy az OTPtől, a Raiffeisentől, az Erstétől vagy a UniCredittől függnek, mert ott tartják a számláikat az MNBsek, és felmerül érdekkonfliktus. Tehát ez jól van így. Köszönöm szép en. Ami a szakmai hozzászólásokat illeti, kezdjük ott, hogy az árfolyam, kamat és infláció témaköre. Több képviselő is megkérdezte ezt, és azt gondolom, hogy itt nagyon fontos néhány dolgot megemlítenem. A jegybank számára az elsődleges cél az infláció, és az inflációra kell reagálnia a kamat tekintetében. Az árfolyam az inflációra hathat, de az infláció mutatja meg azt ténylegesen, hogy reagálnunk kell. Jelenleg az infláció 3,6 százalék; a core, tehát a maginfláció, ami a tartós folyamatokat megfogja, pedi g 2,4 százalék, tehát a tartós folyamatokat megragadó inflációs mutató a 3 százalék alatti cél alatt van. Így a jegybank továbbra is fenntartja ezeket a laza monetáris kondíciókat, amit az elmúlt években kialakított. Itt nemcsak a 0,9 százalékos alapkamatr ól van szó, hanem a bankközi kamatról is, ami meghatározza a hitelek árát, ami 0 százalék közelében, 15 bázisponton tartózkodik. És amikor azt hozzák fel, hogy mások miért lépnek, és a Magyar Nemzeti Bank a világ más jegybankjaival szembemegy, akkor szeret ném azért megkérdezni önöket, hogy milyen jegybankokról beszélnek. (11.50) Igen, a Fed emel már, mert teljesen más ciklusban van az amerikai gazdaság. Az EKB emel? Az Európai Központi Bank emel? Nem emel. Jelen pillanatban a piac a kamatok emelkedését no vemberre árazza 2019ben, és az EKB döntéshozói is csak azt mondják, hogy a nyár végén kerülhet sor erre. Tehát miről beszélünk, amikor valakivel szembemegy a Magyar Nemzeti Bank? A másik, hogy a régiónkban két ország - és talán egy kicsit ezt helytelenül fogalmazta meg valamelyik képviselő , Csehország és Románia emelt kamatot, más ország nem, de ott az infláció mint tradicionálisan az elsődleges célja a jegybankoknak, sokkal magasabb, Romániában 5 százalék - 5 százalék! , Csehországban pedig megközelíti a 4 százalékot. Tehát ők is az infláció miatt emelnek kamatot, nem az árfolyamuk védelme érdekében emelnek kamatot, jobb, ha ezt tisztán látja mindenki. Ami az árfolyamot illeti: az oké, hogy valakire próbálnak mutogatni, és ebben az esetben az MNB az, de az MNBtörvényben nincs benne az, hogy az MNB az árfolyamért felel. Az inflációért felel, az árfolyamot igenis a piac alakítja, a keresleti és a kínálati tételek függvénye. Ilyen tekintetben, ha a nyárra térünk, akkor azt kell elmondani önöknek, hogy a ny áron nem Magyarország volt az egyetlen ország, amely egy fejlődő piaci turbulencián átesett, hanem átesett nagyonnagyon sok ország, de Magyarország volt az egyetlen ország, ahol a legkevesebb volt a tőkekiáramlás 2018 januárjához képest, tehát Magyarorszá gon volt a legerősebb a tőkemegtartó képesség. Romániában, Csehországban vagy Lengyelországban sokkal több tőke áramlott ki az állampapírpiacról. Ilyen tekintetben elmondható, hogy Magyarország sérülékenysége tényleg jelentősen csökkent, és tényleg a közép mezőnybe kerültünk. Elnézést, ez nem egy szubjektív rangsorolás, hogy a középmezőnyben vagyunk, hanem egy objektív rangsorolás. A 20 legnagyobb befektetési bank sérülékenységi indikátorait, ha összegyűjtjük, akkor 30 fejlődő piaci ország közül mi a 15. hel yen vagyunk mint legsérülékenyebb ország, ez a középmezőny, a 16. Lengyelország, de megelőzzük Romániát és Csehországot is. Ilyen tekintetben nagyon nagyot lépett előre az ország, és azt gondolom, hogy ez a kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank közös sike rének is tekinthető. A következőkben szeretnék a készpénzről ejteni néhány szót. Magyarországon a készpénz állománya majdnem 6000 milliárd, a lakosság kezében 5200 milliárd van. Ennek a fele vagyontartási készpénz, a másik fele tranzakciós, tehát ami forog . A mi vizsgálataink szerint a vagyontartási készpénz jelentős része legális. Itt most már nincsen szó feketegazdaságról, hogy ezért van készpénz. Kérem szépen, higgyék el, hogy az MNBnek mint készpénzforgalmazónak erről van adata, és tudja mérni, hogy a készpénzállomány hol van, kiknél van, és hogy hol csapódik ki. A vagyontartás - még egyszer - legális készpénz formájában jelenik meg, és nagyonnagyon fontos, hogy nemcsak azért
