Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 18. csütörtök - 32. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1089 Ha rmadik mandátumunk a gazdaságpolitika támogatása, miután a magyar kormánynak - megítélésem szerint helyesen - 2010 óta a foglalkoztatás bővítése és a növekedés először helyreállítása, majd a magyar gazdaságot fenntartható felzárkózási pályára emelő célja t eljesült, és a Magyar Nemzeti Bank 2017ben ezt érdemben volt képes támogatni. Tisztelt Ház! Az árstabilitást a Magyar Nemzeti Bank igen sok eszközzel célozza meg. Van egy középtávú célkövető monetáris politikánk, ami 58 negyedéven belül célozza meg a fen ntartható inflációs célt, tehát a 3 százalék elérését. Az, hogy egyik negyedévben kisebb vagy egyik negyedévben nagyobb az infláció Magyarországon, az még nem veszélyezteti a fenntartható 3 százalékos inflációs célt. Felmerülhet a tisztelt Ház tagjaiban, a magyar közvéleményben, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, ezen belül miért van szükség pozitív inflációra, hiszen lehetne negatív is, ahogy egyébként a globális világválság után, a globális pénzügyi válság után sok országban megtörtént. Nos, az nagy baj, szeretném önöknek jelezni, hogy amennyiben tartósan csökkennek az árak egy országban, az azt jelenti, az összes korábban felvett hitel súlya nehezebbé válik, és az összes később felvett hitel súlya is egyre nehezebbé válik. Valamint, ha egyik év ről a másikra csökkennek az árak, az azt jelenti, hogy nem érdemes most vásárolni, elhalasztják a fogyasztók a vásárlásaikat - ez történt Japánban és bizony néhány más országban is , ami először lefékezi, majd megszünteti a növekedést, nagyon rosszat tesz a munkahelyeknek, és végül a költségvetéseket is bajba sodorja. Tehát helyesen írja elő a Magyar Nemzeti Banknak a törvény, hogy az árstabilitást biztosítani kell. A 3 százalék körüli árszínvonalemelkedés tartós fennmaradását a Magyar Nemzeti Bank 2019b en, 2020ra már pontosan előre jelzi, és 2017ben minden lépést megtettünk ennek biztosítására. Az infláció 2017ben már a jegybanki célsávon belül 2,4 százalékos szinten alakult. Ez is jelzi az első mandátum teljesítését. Miután önök tudják, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy 3 százalék pluszmínusz tartaléksávot vagy rugalmas sávot alkalmaz, ez már 2,4 százalékos értékkel ezen a sávon belül maradt. A monetáris tanács, a Magyar Nemzeti Bank legfőbb monetáris döntéshozó testülete, 2017 őszén olyan nem hagyomány os, nem konvencionális eszközök bevezetéséről döntött, amelyek sikeresen eredményezték az állampapírok mind rövid, mind hosszú hozamgörbéjének a csökkenését. Ez is rendkívül fontos, hiszen a költségvetésünk a korábban felhalmozott államadósság után jelentő s kamatot fizet, minél alacsonyabbak a kamatszintek az állampapírpiacon, annál kevesebbet kell kamatkiadás formájában kifizetni, és annál több marad a költségvetés többi céljára. Hogy milyen eredményes volt a Magyar Nemzeti Bank, egyébként 2012 augusztusát ól, de azután 2017ben folytatott kamatpolitikája, azt az jelzi, hogy az alapkamat 610 bázispontos csökkenését követően, valamint a bevezetett nem konvencionális, nem hagyományos monetáris politikai eszközök hatásaként a hosszú állampapírpiaci hozamok átla gosan mintegy 560 bázisponttal csökkentek, miközben a rövid hozamok 680 bázisponttal csökkentek. (9.10) Gondoljuk csak el, mi lenne a magyar államadósság finanszírozásával; biztonságosan éppen meg lehetne oldani, de milyen drágán lehetne megoldani, ha ez ek a több száz bázispontos csökkenések nem következtek volna be. Tisztelt Elnök Úr! Így, ennek következtében a magyar költségvetés bruttó hazai termékhez mért kamatkiadása 2017ben 2013hoz képest 600 milliárddal volt kevesebb; ugyanez a szám, amit majd 20 19 őszén látunk pontos számként, viszont már 800 milliárd forint. Ennyit ér egy helyes monetáris politika. Mindezekkel együtt 2017 végére 2013tól 1600 milliárd forintot takarított meg a magyar költségvetés az államadósság után fizetett kamatok során. Óriá si megtakarítás. Együtt értük el, természetesen, alapvetően a 2010ben megkezdett gazdaságpolitikai fordulat vezetett ahhoz a 2013as indításhoz, amely lehetővé tette a monetáris politika fordulatát. Tisztelt Ház! Így a magyar költségvetés bruttó kamatkiad ása 2017ben már 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2013ban. Ez is egy nagyon izgalmas szám. Gondoljuk el, hogy ha a 3 százalék
