Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
1057 találtam a szöveges indokolásban egyetlenegy mondatot sem arra nézvést, hogy ez a két tétel, a gyes összege és a gyet mértéke miért csökkent ilyen mértékben ahhoz képest, amilyen tervezve volt. Ezen túlmenően, azt hiszem, Mesterházy Attila képvise lőtársam utalt már rá, hogy meglehetősen sok elektronikus sajtó foglalkozott a gyerekszegénység mértékével, annál is inkább, mert megint egy európai uniós vizsgálat került napvilágra. (14.00) Ennek van olyan eleme, ami újdonságként hat. Bizonyára ismeret es képviselőtársaim előtt is, hogy szegénynek minősül az a család, ahol a mediánjövedelem 60 százalékával nem rendelkeznek. Ez az egyik mutató, de most egy újabb szempontot is figyelembe vettek. Ahol a háztartás főfoglalkoztatásban az összes 8 órás munkába n elvégezhető munka egyötödét se töltötte munkával (sic!) , azokat is ebbe a kategóriába emelték be. És van 9 indikátor, ezt még annak idején a lakeni kongresszuson fogadtuk el, amelyben azt mérik, hogy ha négy ilyen indikátorral nem rendelkezik egy család, akkor egyértelműen szegénynek, sőt mélyszegénységben élőnek kell tekinteni. Ebben benne van a rezsitörlesztéstől kezdve a lakás megfelelő fűtésén keresztül a színes televíziótól a mobiltelefonig bezárólag. Nem sorolom föl mind a 9et. Na most, itt van még egy módszertani felvetésem, és mivel itt most szót kaptam, még el is mondom, bár lehet, hogy már egy kicsit idejét is múlt ez a módszertani megközelítés, már ami a 9 indikátorra vonatkozik. Mert mondjuk, 20 évvel ezelőtt még volt helye annak, hogy ha vala ki nem rendelkezik telefonnal, azt bevettük ebbe a kategóriába. De nézzék, ma már olyan világot élünk, amikor, azt gondolom, gyakorlatilag mindenkinek van telefonja, és attól, hogy valakinek van telefonja, még éhezhet. Ebből adódóan világosan látszik, hogy az Európai Unió tagállamai között csak Bulgáriában és Romániában rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. Ha megnézzük a visegrádi országokat, akkor meg az látszik, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt években például a lengyelek olyan kormányzati in tézkedéseket hoztak, hogy megfeleződött a gyermekszegénység Lengyelországban, vagy még talán nagyobb mértékben is, 60 százalékot javult a lengyel helyzet az elmúlt években. De nagyonnagyon jó intézkedéseket hoztak a szlovák szomszédaink, és tradicionálisa n Európában is az egyik legkisebb értékkel bír a gyermekszegénység ügyében például Csehország. Talán meg kéne nézni, hogy ők hogyan csinálják. Nem olyan nagy varázslás egyébként a gyermekszegénység mértékét leszorítani. A másik: a nyugdíjkiadásokkal szeret nék néhány gondolat erejéig foglalkozni. A nyugdíjak kapcsán a reálpozíció, mondhatnánk, javult, mert a 0,1 százalékos reálpozíciójavulás is javulás. Ugyanakkor meg kell említsem, hogy a bérek növekedésével messze nem tart lépést a nyugdíjak növekedése. U gyanis közel 6 évvel ezelőtt az előző Orbánkormány áttért az inflációkövető nyugdíjemelés technikájára, és olyan helyzetet teremtett, hogy a nyugdíjak gyakorlatilag elszakadnak a bérektől. Sőt, most újabban már egy másik tendenciát is lehet látni. Nemcsak a bérektől szakad el a nyugdíjak mértéke, hanem a nyugdíjasok táborában azok a nyugdíjasok, akik élvezhették az elmúlt két év reálbérnövekedésének kedvező hatását, és mondjuk, a jövő évben mennek el nyugdíjba, az előző két év reálpozíciónövekedését figy elembe véve ugyanazon szakmából, ugyanazon szolgálati idő mellett, sokszor ugyanarról a munkahelyről teljesen eltérő nyugdíjakat állapítanak meg számukra. Azért, mert az előző két év figyelembevételével, ahogy most számolgattuk, mintegy 27 százalékos külön bség van, mondjuk, a múlt évben nyugdíjba vonult, ugyanazon szakmában és ugyanazon adó- és járulékfizetés mellett, és a között, aki jövőre megy el nyugdíjba. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A másik, amit meg kell em lítsek, már utaltam rá, hogy az átlagkereset és a nyugdíjátlag közötti arányok is borzasztóan eltorzulnak. Annál is inkább, mert a csereráta következtében azt kell
